A megyei kormányhivatalok által a közelmúltban végzett felderítés kimutatta, hogy hazánk több szőlőtermő területén megjelent a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Candidatus Phytoplasma vitis (más néven Grapevine flavescence dorée, FD) vektora, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) L3-as fokozatú lárvája.

A rendkívül veszélyes kórokozót terjesztő rovar lárváit ebben és a következő L4-es fejlődési szakaszukban a legcélszerűbb elpusztítani, amely általában a szőlő virágzása idejére vagy közvetlenül az azt követő időszakra esik.

A vektor elleni védekezést – a kabócák előfordulásától függetlenül – kötelező végrehajtani a hazánkban fellelhető valamennyi szaporítóanyag előállító területen, így a törzsültetvényekben és faiskolákban, valamint a fitoplazma fertőzés miatt hatóságilag körülhatárolt területeken. Azokban a termő ültetvényekben, ahol az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, a nagyobb fertőzésveszély miatt kifejezetten ajánlott az előzetes óvintézkedéseket megtenni.

A védekezésre többféle – a szőlőmolyok ellen is engedélyezett – rovarölő szer alkalmazható (pl. tiametoxam, lambda-cihalotrin, deltametrin, béta-ciflutrin, klórpirifosz-metil, klórpirifosz stb. hatóanyagú permetező szerek).

A védekezés ütemezését online károsító monitoring rendszer és térkép segíti, amelyen naprakészen elérhetőek az egyes lárvafokozatok észlelésének helyei.

Ezzel egyidejűleg érdemes kijuttatni az ültetvényre a szőlőperonoszpóra és a szőlőlisztharmat fertőzését megakadályozó növényvédő szereket is.

Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról:

Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származó egynemzedékes kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat. Magyarországon a rovart 2006-ban, míg az általa terjesztett FD betegséget 2013-ban észlelték először.

Az amerikai szőlőkabóca tojás alakban, a tőke kétéves részén, a foszló kéreg alatt telel át. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől július első dekádjáig tarthat. Öt lárvastádium után az imágók július elejétől–közepétől jelennek meg és egészen szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetőek. A rajzáscsúcs időjárástól függő, általában július vége–augusztus közepe közötti időszakra esik. Jelentős gazdasági kárt közvetett módon a karantén fitoplazma terjesztésével okoz. Fertőzött növényállományban a fiatal, L1-L2-es lárvák táplálkozásuk során már képesek felvenni a fitoplazmát. Az egyedek fertőzőképessége kb. 4-5 hét múlva alakul ki, bármilyen fejlődési stádiumban vannak is, és egész életük során fertőzőképesek maradnak.

A kórokozóval, az amerikai szőlőkabócával, valamint a védekezéssel kapcsolatos információk elérhetők a NÉBIH honlapján.