A találkozót az Európai Parlament által évente megtartott "Méhek és Beporzás" tematikus hét részeként tartották meg. Az egyeztetés fókuszában a méhekkel kapcsolatos adatgyűjtés és -megosztás fejlesztése állt.

Mariya Gabriel EP-képviselő, az EP Méhészet és Méhegészségügy Munkacsoportjának elnöke megjegyezte: kulcsfontosságú, hogy a méhtartók, a tudósok, az NGO-k, az ipari szereplők, a gazdák, az állatorvosok és az EU intézményei folytassák és hosszútávon még inkább összehangolják a rendelkezésükre álló adatok és információk megosztását egymással.

Elsősorban Európában és Észak-Amerikában szembetűnőek azok a rendszertelen méhveszteségek, amelyekről a monitoringprogramok révén szerzünk tudomást. A rovarpusztulások nem vezethetőek vissza egyetlen okra, hátterükben több tényező áll, így például a növényvédő szerek, a ragadozók (elsősorban a Vespa nemzetség lódarazsai, közülük is leginkább az ázsiai óriás lódarázs), a klímaváltozás, az élőhelyvesztés és a területek tápanyagromlása.

A stresszfaktorok együtt sokkal veszélyesebbek a méhkolóniákra, mintha külön-külön hatnának. A hatékonyabb kockázatértékelés és adatmegosztás érdekében hozta létre az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) a MUST-B nevű projektet.

Az EFSA MUST-B munkacsoportjában elnöklő Simon More így fogalmazott: "A Towards a European Bee Partnership eredménye, hogy minden résztvevő fél részéről szándék mutatkozott az közös munkára. Az EFSA közreműködése mellett létrehozunk egy csoportot az európai méh-együttműködés előmozdítására. Ez azonban csak a kezdet. További eszmecserére lesz szükség, hogy a kollaborációt olyan széles körűvé és jelentőssé tegyük, amennyire csak lehetséges."