Az elmúlt évtizedben a hasonló hőhullámok alatt hazánkban  is egyre több 100 hektárnál  (1 millió négyzetméternél) nagyobb területet érintő koronatűz keletkezett. Sajnos a magyarországi erdőtüzek 99 százaléka emberi mulasztás következménye.  Mivel a tűz sokszor a szomszédos területekről terjed át az erdőre, mindenhol fontos az elővigyázatosság.

A jelenleg érvényben lévő országos tűzgyújtási tilalom értelmében tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakó helyeken, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő külterületi ingatlanokon.  Mégsem kell azonban reggeli kávé és meleg étel nélkül maradniuk az erdőben túrázóknak, hiszen – az erdőtörvény alapján – gáz égőfejet és zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszközt használhatnak, noha ezekkel is fokozott óvatossággal kell eljárniuk.

A NÉBIH kéri a lakosságot, hogy lehetőleg a tilalommal nem érintett belterületi ingatlanokon se rakjanak tábortüzet ebben az időszakban, mert a felszálló izzó zsarátnokokat a szél több száz méterre repítheti, hamuvá változtatva a környékbeli erdőket.  Inkább részesítsék előnyben az elektromos grillsütőket, ha ez nem áll módjukban, akkor pedig minél kisebb tüzet gyújtsanak a kertjükben!

A szabadban dohányzók minden esetben használják a  hamutartót, mert az eldobott cigarettacsikk percek alatt képes meggyújtani a kiszáradt aljnövényzetet.

Csupán egy másodpercnyi odafigyeléssel több hetes tűzoltást és évtizedes helyreállítást előzhetünk meg.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról, valamint az erdőtűz-megelőzéssel kapcsolatos hasznos tudnivalókról a www.erdotuz.hu oldalon tájékozódhatnak.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatója az aratási munkálatok tűzvédelmi előírásairól. Az égetés, a aratás, a betakarítás, a szalmaösszehúzás és a bálázás szabályai.

Aratás, betakarítás, szalmaösszehúzás

Gabonatáblán dohányozni, még a járművek, erő és munkagépek vezető fülkéiben is tilos. A dohányzók részére a gabonatáblától, éghető anyagoktól és növényzettől legalább 15 méterre dohányzóhelyet kell kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtésére és az esetlegesen keletkező tűz oltására megfelelő mennyiségű vizet kell elhelyezni.

Az aratási munkálatok megkezdése előtt, minden erő és munkagép műszaki állapotát meg kell vizsgálni és felkészíteni a hosszan tartó igénybevételre. (csapágyak, ékszíjak, mechanikus alkatrészek, üzemanyag-ellátó rendszer fokozott vizsgálata szükséges) A kalászos termény betakarításában, a szalma összehúzási és bálázási munkáiban csak azok a járművek vehetnek részt, amelyeknek a felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A járművek megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, a műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, aminek 1 példányát a járművön kell tartani. A szemlét csak 5-nél több gép esetében kell a katasztrófavédelmi kirendeltségre bejelenteni, a szemle megtartásának nem feltétele a tűzvédelmi hatóság részvétele, a szemléről készült jegyzőkönyvet sem kell megküldeni.

Az erő- és munkagépen el kell helyezni legalább 1 darab, 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket.

Az üzemelő erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül és munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.

Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.

Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő-és az egyéb munkagépet elhelyezni.

Az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.(A földelő vezeték az elektrosztatikus feltöltődést vezeti le.)

A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen. A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.

A kazal elhelyezése; közúttól, erdőtől, lábonálló gabonától: 25 m;, nagyfeszültségű vezeték függőleges vetületétől min. 20 m, szérűn a kazlak egymástól min. 20 m-re legyenek, elrendezésük: sakktábla szerűen történjen. A kötelezően betartandó rakatnagyságok: 10mx30mx8 m (szélesség x hosszúság x magasság).

A terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását kell figyelembe venni. A szárítóberendezések használata időjárásfüggő, azonban az üzemeltetőknek javasolt az alábbi vizsgálatok, karbantartások elvégzését: égőfejek karbantartása, porkamra műszaki állapotának ellenőrzése, hőfokszabályozó működőképessége, tűzoltó készülékek állapota, oltóvíz biztosítása, villamos berendezések felülvizsgálata és a kezelőszemélyzet oktatása.

Külterületi irányított égetés szabályai

Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet, amennyiben jogszabály (például: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény) a szabadtéri égetést lehetővé teszi, illetve az esetlegesen más szükséges engedély (például: természetvédelmi hatóság engedélye) beszerzése megtörtént. Az ingatlan tulajdonosa a tűzvédelmi hatóságtól az engedélyt a tervezett égetés előtt legalább tíz nappal kötelesek kikérni. A tarlót nem szabad egyszerre minden irányból meggyújtani, és elégetni csak tarlómaradványt lehet. Lábon álló gabona mellett tilos tarlót égetni.

Fontos, hogy a leégetni tervezett tarlót legalább három méter szélesen körbe kell szántani, valamint vadriasztást kell végrehajtani az apróvadak védelme érdekében.

Fasorok, erdősáv előtt legalább hat méter szélesen védősávot kell szántani. Tíz hektárnál nagyobb területen csak szakaszosan végezhető az égetés. Csak akkor szabad hozzáfogni egy újabb szakasz leégetéséhez, ha az előző szakasz már leégett. A tarlóégetésnél kéziszerszámokkal ellátott, tűzoltásra alkalmas, megfelelő létszámú személyzet jelenlétéről is gondoskodni kell, valamint arról is, hogy készenlétben álljon a helyszínen egy traktor. Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal meg kell szüntetni.

Az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. számú melléklet szerint:
„Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség.”

Tehát, ha a gazdálkodó nem tudja bizonyítani, hogy az égetésre növényegészségügyi  szempontból feltétlenül szükség volt, akkor támogatás megvonásban részesülhet. Az égetés szükségességének bizonyítása a területileg illetékes járási hivatal növényegészségügyi szakértőitől beszerzett engedéllyel a legegyszerűbb.

A tűzvédelmi előírások betartása mindannyiunk érdeke. Fordítsunk rá fokozott figyelmet!