Győrffy Balázs kiemelte: a talajgenerátoros jégkármérséklő hálózat működése annál eredményesebb, minél nagyobb területet fed le, ezért érdemes megfontolni a szomszédos területek csatlakozását a magyar védőhálóhoz.

Az úgynevezett talajgenerátoros módszer során párologtatással a környezetre teljesen ártalmatlan ezüstjodidot juttatnak a felhőbe, amely nagy mennyiségű, de apró jégdarabokat képez. Ezek pedig a földfelszínhez közeledve vagy elolvadnak, vagy olyan kisméretűre zsugorodnak, hogy nem tudnak számottevő kárt okozni.

Hozzátette: a jégkármérséklő rendszer kiépítésére és működtetésére a vidékfejlesztési program keretében egyedül a NAK pályázott. A hálózat kiépítése 1,8 milliárd forintba kerül, működtetése évente másfél milliárd forintot igényel. Ez utóbbit az Európai Unió kárenyhítési alapjából finanszírozzák.

Magyarországon jelenleg a Dél-Dunántúlon működik jégkármérséklő rendszer. A most kiépülő háló körülbelül 50 milliárd forintnyi termelési értéket óv majd, de a védelem kiterjed a lakossági és gazdasági vagyontárgyakra is, ami jelentősen növeli a rendszer hasznosságát - ismertette Győrffy Balázs.

A módszert már sikerrel alkalmazzák Horvátországban, Spanyolországban és Franciaországban is - jegyezte meg.