A 14 európai ország által nemrég aláírt Európai szójanyilatkozat egyik legfontosabb eleme a fenntarthatóság megőrzése mellett az alternatív fehérjenövények széles körű alkalmazása lehet, kiváltva az import GM szójababot, szójadarát.
– Fontos célokat fogalmazott meg a génmódosított szervezetektől mentes élelmiszer-előállítás érdekében 14 európai uniós tagállam hazánk kezdeményezésére az Európai szójanyilatkozat aláírásával, amelynek a fenntartható termelés mellett az egyik legfontosabb pontja a génmódosított szervezetektől mentes takarmánynövények nagyobb arányú használata az állattenyésztésben – mondta a Magyar Időknek Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Felidézte: Magyarország szójadaraimportja meghaladja a 490 ezer tonnát, míg itthon tavaly 181 ezer tonna szójababot termesztettek a gazdák. Az államtitkár emlékeztetett: az állattenyésztés egyik kulcskérdése a takarmányozás és a fehérjeszükséglet kielégítése. A növényi eredetű fehérjeforrások közül a szójadara a legmegfelelőbb az intenzív takarmányozásra, ugyanis aminosav-összetétele igen közel áll az állati eredetű fehérjékéhez.
Az itthon előállított GMO-mentes szójababot és szójadarát főleg nyugat-európai piacokon értékesítjük, mivel a GM-szervezetektől garantáltan mentes, extra költséggel előállítható takarmányokat felhasználó állattartás termékeinek magasabb árfát ezeken a piacokon fizetik meg. A feldolgozott termékek exportpiacain – megfelelő tanúsítvánnyal – lehetséges a többletköltségek érvényesítése. A külföldről behozott, takarmányozási célú szójadara sok esetben génmódosított növények felhasználásával készül.
Nagy István ugyanakkor kiemelte: jelentősen csökkenthető a magyarországi állattartók szójadara-behozatala. A részletekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy a szemes fehérjenövények, tehát a szójabab mellett a lóbab, a takarmányborsó és az édes csillagfürt növekvő termesztése, valamint a hazai növényolaj- és bioetanolgyártás mind nagyobb volumenben rendelkezésre álló melléktermékeinek növekvő hasznosítása jelentősen hozzájárulhat az importszója kiváltásához.
A szárított gabonatörköly és a szintén kukoricából előállított kukoricaglutén takarmány, a napraforgódara és a repcepogácsa bekeverhető a különböző tápkeverékekbe, így korlátozott mértékben képesek kiváltani a szójadarát. Az előbb említett növényi melléktermékekből évente 440 ezer tonnát állítanak elő, miközben a szójaimportunk 468,8 ezer tonna.
– Az Európai Unió közös agrárpolitikája a 2014–2020 közötti időszakban támogatást nyújt a GM szója kiváltására alkalmas úgynevezett alternatív fehérjenövényekkel. Tavaly a szemes fehérjenövények termelési támogatását 3107 gazda vette igénybe mintegy 67,4 ezer hektáros termőterületen, míg a szálas fehérjenövényekre 4200 gazdálkodó 145,5 ezer hektárra igényelt támogatást. A szemes, illetve szálas növények termesztési támogatására 4,1-4,1 milliárd forintos keret áll rendelkezésre.
Nagy István felidézte, hogy a nemrégiben 14 uniós tagállammal közösen aláírt szójanyilatkozat agrárdiplomáciai siker. A nyilatkozat a GMO-mentes fehérjenövények termesztése mellett támogatja többek közt az egyéb fehérjeforrásokat, például a repcemag, a napraforgó és a melléktermékek felhasználását a takarmányozásban.
A dokumentum nagy hangsúlyt fektet a fogyasztók tájékoztatására a GMO-mentes tanúsítási rendszerek megerősítéséről, valamint a fenntartható fejlődésre, a biológiai sokféleség megőrzésére és a termőterületek védelmére. A Földművelésügyi Minisztérium államtitkára kiemelte: Magyarország korábban is sokat tett a GMO-mentesség elérése érdekében az ilyen növények teljes termesztési tilalmával.
A jövőben pedig az a cél, hogy a takarmányozásban és az élelmiszeriparban is megvalósuljon a teljes GMO-mentesség. Nagy István hozzátette: ennek a célnak az eléréséhez fontos eszköz a 2016-ban elfogadott GMO-mentes jelölésről szóló földművelésügyi minisztériumi rendelet, amely lehetővé teszi a GMO-mentes termelésből származó termékek egyértelmű megkülönböztetését.
