A Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette a munkavédelmi hatóság első féléves ellenőrzési tapasztalatairól szóló jelentést, illetve a munkavállalók jogviszonyok akcióellenőrzéséről szóló összefoglalót.

2017 első felében a munkavédelmi hatósági ellenőrző munka – hasonlóan a tavalyi év hasonló időszakához – 7936 munkáltatóra terjedt ki, amelynek során az állami tisztviselők ellenőrizték az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását. Az ellenőrzött munkáltatók 78,3 százalékánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot, ez az arány 6,3 százalékkal alacsonyabb a 2016-os év azonos időszakában tapasztaltakhoz képest. Ennek során 116 868 fő munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták, szabálytalanságokat az ellenőrzött munkavállalók 69 százalékánál tapasztaltak, ez 2,1 százalékkal magasabb az előző év azonos időszaknál (66,9). A mezőgazdaságban 334 munkáltatónál jártak az ellenőrök.

Az első félévben a súlyos jogsértések között jellemző volt, hogy a feldolgozóipar, gépipar, illetve a mezőgazdaság területén használt gépek, berendezések gyakran idéztek elő súlyos baleseteket a veszélyes tér lehatárolására szolgáló védőburkolatok, biztonsági berendezések hiánya, illetve azok használatának kiiktatása, elmulasztása miatt.

Az ellenőrzöttek harmada illegális

Az említett akcióellenőrzés 1143 vállalkozás – 3402 munkavállalóját érintő – foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az egyik kiemelt célpont a feketefoglalkoztatás feltárása volt: az ellenőrzésbe vont munkavállalókból közel 34 százalék (1157 fő) jogviszonya volt rendezetlen. Ez növekedést jelent, mivel 2015-ben az ellenőrzött munkavállalók 21, 2016-ban 25 százalékát érintette a feketefoglalkoztatás valamelyik formája. Ellenőrzést végeztek, többek között, mezőgazdasági területeken (szőlőültetvény, meggyes, cseresznyés, dinnyeföld, állattelep) és feldolgozóipari létesítményeknél (például húsüzem) is.

A tapasztalatok szerint a kereskedelem, a vendéglátás és a mezőgazdaság területén közel azonos arányban (8-10 százalék) oszlott meg a feketén foglalkoztatott munkavállalók létszáma. Érdemes kiemelni, hogy a mezőgazdasági szektorban az alacsonyabb intézkedésszám ellenére magasabb munkavállalói létszámot érintett a szabálytalanság, szemben az elmúlt két évvel, mely az ágazat sajátosságára, a nagyobb létszámigényű munkákra vezethető vissza. Békés megyében például egy növénytermesztéssel foglalkozó munkáltató 50 munkavállalót foglalkoztatott bejelentés nélkül.

Magyarázat mindig van

A kirívó példák között egy mezőgazdaságban feltárt eset is szerepel. Bács-Kiskun megyében eljáró szakügyintézők 2017. június végén helyszíni ellenőrzést tartottak egy meggyesben. A helyszínen 7 fő (2 fő magyar, 5 fő román állampolgár) végzett meggyszedési munkát. A munkavállalók először nem tudták megnevezni a munkáltatójukat, aki kb. fél órával az ellenőrzés megkezdését követően érkezett a helyszínre. Az ellenőrzés során bizonyítást nyert, hogy a munkavállalók az ellenőrzés napján reggel 8 órakor kezdték meg a munkát egyszerűsített foglalkoztatás keretében, szóbeli megállapodás alapján. Munkabérük 400 Ft/láda volt a munkáltatóval való megállapodásuk alapján.

A munkavállalók nem lettek bejelentve sem munkaviszony, sem egyszerűsített foglalkoztatás keretében a Nemzeti Adó-és Vámhivatal felé. A munkáltató a szabálytalan foglalkoztatás tényét a helyszínen jegyzőkönyvben elismerte, utólagos bejelentésükre ígéretet tett. Elmondta továbbá, hogy azért maradt el a munkavállalók bejelentése, mert előző napon esett az eső és nem volt biztos a meggyszedés az ellenőrzés napján, de mivel félt, hogy tönkremegy a termés, így szólt a munkavállalóknak, hogy jöhetnek meggyet szedni, a bejelentéshez szükséges adatokat még nem volt ideje a könyvelőnek megküldeni.