Több mint 650 ezer hektáron termesztenek Magyarországon napraforgót. Az olajos növény szempontjából, amely bírja az aszályt, agresszív a gyökere, kedvező volt az időjárás – mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének az elnöke a Magyar Hírlapnak. Hozzátette, amikor a napraforgónak nagy szüksége volt rá, kapott csapadékot, de nem volt sok eső, ami gombás betegségeket okozhatott volna. Az olajos növényből, amelynek több mint harminc százalékát már betakarították, jó közepes termés ígérkezik. Aratás előtt a napraforgótáblát vegyszeresen szárítják, így gyorsítják az érési folyamatot, majd a betakarítás után a kaszatot, vagyis a termést is szárítani kell, mert csak tíz százalék körüli nedvességtartalom mellett lehet tárolni. Az elnök elmondta azt is, hogy októberre is áthúzódik a napraforgó betakarítása, akkor olyan táblákon aratnak majd kombájnok, amelyek termését napraforgómagnak, azaz szotyolának dolgozzák fel.
Tavaly kimagasló volt ebből a növényből a termés Magyarországon. Fazekas Sándor agrárminiszter tavaly novemberben megjegyezte: az Európai Unió legnagyobb napraforgó termelője lett Magyarország 2016-ban, a három tonna hektáronkénti termésátlag pedig világrekord. A termésátlag egyébként 16 százalékkal volt magasabb, mint 2015-ben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 642 ezer hektárról 1,9 millió tonnát takarítottak be az olajos növényből, 22 százalékkal többet, mint 2015-ben. A magyar napraforgóexport mintegy négy-ötszázezer tonnát tesz ki évente, elsősorban Hollandiába, Németországba, Olaszországba, Szlovákiába.
Kitűnő, 41-46 százalék közötti volt a napraforgó olajtartalmának átlagos értéke két évvel ezelőtt. Ez nemcsak az étolajok minősége miatt fontos, a termesztők is pluszpénzt kaphatnak a feldolgozóktól a magasabb olajtartalom alapján. Kétséges, hogy az idén hasonló értéket produkál-e majd a növény. A napraforgó tonnájáért tavasszal 107 ezer forintot adtak, most 93 ezer forintot.