Kiss Eliza, aki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a szekszárdi önkormányzat borászati konferenciáján vett részt, kifejtette: a tavaszi fagy, majd a jégkár és az aszály a szőlőtermés mennyiségét befolyásolta, a minőségét azonban nem. Az idei seprős újbor mennyisége nem haladja meg a 3 millió hektolitert - tette hozzá.

Elmondta azt is, hogy jelenleg alacsony, kilogrammonként 98-100 forint a szőlő átlagos felvásárlási ára. A legdrágább szőlőfajta a furmint, amelyet 127-140 forintért lehet értékesíteni, ugyanakkor kifejezetten alacsony az olaszrizling 72 forintos kilónkénti ára.

A konferencián mondott köszöntőjében egyebek közt arról beszélt, hogy a szőlő- és borágazat még ma is strukturális problémákkal küzd, az elmúlt öt év munkája ellenére nagyon sok érdekrendszer van jelen.  Fontos kihívásnak nevezte a 2018. márciusban kezdődő hegyközségi választásokat; azt mondta, "gondoljuk át, hogy milyen típusú vezetőket választunk, szeretnénk-e fiatalítani, még több szakmai tudást bevinni", és az integrációs példákat ajánlotta a borászok figyelmébe.

A miniszteri biztos kitért arra is, hogy a szőlőtermesztés nem magas jövedelmet termelő ágazat, ezért fontosnak tartja, hogy a termelők számára legyen stabilitás, "tudják januárban, hogy szeptemberben miből lesz jövedelmük".

Szintén fontosnak nevezte a fiatalok érdeklődésének felkeltését a mezőgazdaság iránt, mint mondta, Szekszárd ezen a téren jól áll, hiszen van egyetemi borászati képzés a városban.

Sidlovits Diána, a NAK kertészeti csoportvezetője előadásában kifejtette: bár 2004-től 2016-ig 93,2 ezer hektárról 63,6 ezer hektárra csökkent a magyar szőlőtermő terület, ugyanakkor a tolnai, szekszárdi, villányi, balatonboglári, etyek-budai, neszmélyi és pannonhalmai borvidék területe nőtt. Ezzel párhuzamosan egyes borvidékeken jelentősen megújultak az ültetvények is.

Ismertetése szerint 2017-ben Magyarországon 13 839 hektárnyi borszőlőt érintett természeti kár: fagy, jégverés, aszály.  Európa nagy bortermelő országaiban ugyanakkor sokkal jelentősebb terméskiesés várható: Franciaországban 18, Olaszországban 24, Spanyolországban 12 százalékkal csökkenhet a szőlő mennyisége. Az Európai Unió országaiban az utóbbi öt év átlagához viszonyítva 12 százalékkal terem kevesebb szőlő.

A szakember úgy vélte: Magyarországon sok helyen indokolatlanul alacsonyak a szőlőárak, amit a nemzetközi trendek nem magyaráznak; Spanyolországban például a tavalyi, 30 eurócentes induló ár kétszeresére számítanak a termelők.

A világ borfogyasztási szokásainak változása alapján 2020-ig várhatóan csökken a vörös borok, és nő a száraz fehér, illetve a rozé borok iránti kereslet - mondta, hozzátéve, hogy a magyar exportborok átlagára emelkedett, míg 2004-ben egy euró alatt, 2016-ban 1,3 eurós literenként átlagáron értékesítették a magyar borokat külföldön.