Egyelőre nem drágul tovább a cukor, de árzuhanásra sem kell számítani az uniós cukorkvóta megszüntetését követően. A termelési korlátokat szeptember végén számolja fel Brüsszel. Elvileg ez után mindenki annyi cukorrépát termeszthet és cukrot gyárthat, amennyit csak bír.

A magyarországi cukorárak pedig nagyban függnek a nemzetközi piaci áraktól, arra a kiskereskedelemnek nem sok befolyása van - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Tény, hogy 2016-ban és idén az első félévben összességében mintegy 20 százalékkal drágult a cukor fogyasztói ára. Ez az áremelkedés is már érzékelhetően visszafogta a keresletet.

A cukortermelési korlátok megszűnése Magyarországot azonban alig érinti. A jelenlegi 110-130 ezer tonnás cukortermelését nem igazán tudja növelni, hiszen a negyedszázaddal ezelőtt még tucatnyi cukorgyárból mára egy maradt, az osztrák Agrana-csoport tulajdonában levő Magyar Cukor Zrt. Kaposvári Cukorgyára. A cukorrépa termőterület pedig a 110 ezer hektáros csúcsról 15 500 hektárra és évi 900 - 930 ezer tonnás termésre zsugorodott.

Jelenleg a hektáronkénti nagyjából 70 ezer forintos uniós területalapú támogatás mellett további 140-160 ezer forintos többlet támogatást kapnak a cukorrépa termesztők és így nyereséges a termesztés - mondta a Népszava érdeklődésére Berki Gyula, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) elnöke. Nagy kérdés, hogy mi lesz 2020 után, a következő uniós pénzügyi ciklusban. Ha drámai mértékben csökkenne, vagy megszűnne a támogatás, az akár el is lehetetlenítené a hazai cukorrépatermelést. Igaz, a kormány többször kinyilatkoztatta, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban is támogatja a cukorrépatermelőket - tette hozzá a szakember.

Amíg fennmarad az uniós kvóta, a trópusi, elsősorban brazil nádcukor importot, és ezzel párhuzamosan a többletbehozatalt továbbra vámfizetési kötelezettség terheli, az európai cukorrépa termesztőknek és cukorgyáraknak nincs mitől tartaniuk. Ha ez jelentősen megváltozna, például eltörölnék, vagy csökkentenék a vámot, akkor aggódhatnának.

A hazai cukorrépatermesztés még a támogatások drasztikus lefaragása után is megmaradhat, ha a cukorgyár tulajdonosai hosszabb távon meg kívánják őrizni a magyarországi termelési kapacitásukat és ennek érdekében a profitjuk egy részét visszaosztják a termelőknek - jegyezte meg lapunknak Raskó György, agrárközgazdász, aki mezőgazdasági cégével több száz hektáron termeszt cukorrépát. Támogatás nélkül viszont nem sok esélye lenne a hazai gazdáknak ebben az ágazatban.

Nem is vitás, hogy a nádcukorral szemben nem versenyképes a répacukor, hiszen Magyarországon hektáronként 150-200 ezer forintot kell átlagosan növényvédelemre fordítani, míg a legtöbb trópusi cukornádtermesztő országban nincsenek ilyen költségek, vagy csak ennek töredéke - tette hozzá. Ennél is többet nyom a latba, hogy a legkorszerűbb technológiával dolgozó agrárcég is hektáronként legföljebb 15 tonna cukor gyártásához elegendő cukorrépát képes termeszteni, míg a trópusi vidéken a hektáronként termesztett cukornádból a legmagasabb európai hozam 3-4-szeresét is képesek előállítani. Egy korszerű cukornádültetvény teljesítménye még ennél is jobb.

Ez behozhatatlan előny, még akkor is, ha idén a cukorrépa cukortartalma rekordszintet ért el, és az átlagos 16 százalék helyett 18-18,5 százalékos lehet. A répacukor versenyképességét rontja az is, hogy különösen a nádcukorhoz képest nagyon jelentős az előállítás energiaigénye.

Hosszabb távon csak azok a termelők és gyárak maradhatnak talpon, amelyek a legkorszerűbb technikával, technológiával dolgoznak. Magyarországon egyelőre összesen 1 000 hektárt öntöznek. Egy hektáron a megfelelő öntözőrendszer kiépítése pedig akár több milliós beruházással járhat.