Önálló élelmiszeripari stratégiával javítaná az ágazat versenyképességét a Nemzetgazdasági Minisztérium. Pomázi Gyula, a tárca helyettes államtitkára szerint a tervezetet várhatóan még az idén elfogadhatja a kormányzat. Egy tegnapi szakmai konferencián elmondta: a cél, hogy 3-5 éven belül látható jelei legyenek a fejlődésnek, jelenleg ugyanis az európai uniós átlag alatti eredmények mellett működik az iparág.
Az elkészült tervezet többek között az adóterhek egyszerűsítését és a támogatási rendszer újragondolását ígéri. Az elérhető európai uniós támogatások mellett átalakítanák a hazai költségvetési forrásokat, így biztosítva, hogy azok is kaphassanak vissza nem térítendő támogatást a fejlesztéseikhez, akik nem felelnek meg a mostani rendszer feltételeinek. Az élelmiszeripari vállalkozások tőkeellátottságát is javítanák. Ezt a finanszírozási formát az Irinyi Kockázati Tőkealapon keresztül érhetik majd el a cégek.
– Az értékláncokban együttműködő partnerség határozza meg az élelmiszeripar jövőjét. Ezért az intézkedések középpontjában az innováció és a digitalizáció mellett az együttműködés áll – jegyezte meg a helyettes államtitkár. A felmérések azt mutatják, hogy egyelőre gyenge az együttműködési hajlam az ágazatban. Holott a klaszterek, hálózatok, szövetségek pluszértéket tudnak létrehozni: akár az ipari eszközök, gépek, berendezések közös használatával, akár a szaktudás hasznosítása által.
Az értékesítés terén is fontos szerepe van az együttműködésnek. A vállalkozások piaci pozícióját javíthatják a tervezetben szereplő agrárlogisztikai gyűjtőpontok és a közös termelői értékesítési pontok létrejötte is. A nemzetgazdaság más ágazataihoz hasonlóan az élelmiszeriparban is egyre nagyobb gondot jelent a munkaerőhiány. Napjainkban a közepesen képzett dolgozókat foglalkoztatják nagy számban a feldolgozók, az ipari fejlődés előrehaladtával egyre több magasan képzett szakemberre lesz szükség. Ezért a képzési rendszert is a piac igényeihez kell igazítani, ebben a vállalkozók együttműködésére is számít a kormányzat.
Pomázi Gyula szerint a következő időszakban a minőség szerepe is nő, az élelmiszer-biztonság és a nyomon követhetőség biztosítása mellett a fogyasztók egyre nagyobb elvárásokat támasztanak a piacon elérhető élelmiszerekkel szemben. A minőséget elsősorban termékfejlesztéssel lehet növelni. Ennek érdekében a jövőben élelmiszer-innovációs központokat hoznak létre.
Ismert, az élelmiszeripar fejlesztésére mintegy 300 milliárd forint áll rendelkezésre az évtized végéig. A Vidékfejlesztési programban elérhető támogatások jelentős része már elkelt. A gazdaságfejlesztési programban elkülönített 100 milliárd forintos keretet azonban egyelőre nem merítették ki a középvállalkozások. Gedei Gábor, az NGM projektmenedzsere rámutatott: az elmúlt hónapokban számos könnyítést vezettek be a pályázatnál, így például csökkent az eszközbeszerzésre fordítható összeg alsó határa és a biztosítéknyújtási kötelezettséget is megfelezték.
Az igénybe vehető előleg ezzel együtt emelkedett, a korábbi 375 millió forint helyett az elnyert, vissza nem térítendő támogatás és a hitel teljes összegének felét vehetik fel ilyen formában a cégek. Az előleg összege így akár az egymilliárd forintot is meghaladhatja. A projektmenedzser szerint a zömében augusztusban megváltozott feltételek növelhetik a pályázói kedvet, a következő hetekben pedig egyre több projekt érkezhet be az irányító hatósághoz.
