A sertéságazat a magyar mezőgazdaság stratégiai részterülete, amit az is jelez, hogy a 2010-es 6 milliárd forintról mára az ágazat támogatása 17,1 milliárd forintra nőtt – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásáron és Kiállításon megrendezett sertéstartói és -tenyésztői konferencián. A pénteki eseményen a tárcavezető kiemelte: míg a sertésválság nyomán egyes országokban 20-25 százalékkal csökkent a sertéslétszám, addig Magyarországon az ágazat kibocsátása 6,1 százalékkal nőtt, és a vágóhidak teljesítménye is több mint 5 százalékkal bővült. Jelezte, hogy az általános forgalmi adó csökkentésének hatására az egy főre eső évi sertéshúsfogyasztás 1 kilogrammal 25-28 kilogrammra nőtt Magyarországon, de hozzátette, hogy még így is elmarad az uniós 32 kilogrammos átlagtól.
– Magyarországon a sertéságazat helyzete stabil, megfelelőek a piaci körülmények és az átvételi árak is – mondta Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) elnöke a tanácskozáson. Megjegyezte, a helyzet javulása az évtized elején kezdődött, amikor elkészült az ágazati stratégia, és ennek nyomán fejlődésnek indult.
Ennek első lépése volt az élősertés és a félsertés áfájának csökkentése, majd a sertés-tőkehús áfájának csökkentése. Ennek hatására fehéredni kezdett az ágazat, amelyben korábban mintegy 40 százalék volt a becslések szerint a feketegazdaság aránya. Szerinte ágazat növekedési pályára állását az is jelzi, hogy korábban 170-180 ezer volt az anyakocák száma, mára ez a létszám eléri a 210 ezret. Így 3 millió felett van a sertésszám.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az afrikai sertéspestis megjelenése az ország keleti határán rendkívül súlyos gondot okoz mind a sertéstartóknak, mind a -feldolgozóknak.
– Amennyiben Magyarországon is megjelenik az afrikai sertéspestis, úgy 25-30 százalékkal eshet vissza a magyarországi sertések száma becslések szerint. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni, mert nemcsak a sertéstartóknak okozna gondot a betegség, hanem a feldolgozóknak is, mivel a magyar sertéshúst kitiltanák a betegség miatt a távol-keleti piacokról, így nem lehetne szállítani magyar sertéshúst sem Kínába, sem Dél-Koreába, sem pedig Japánba. Ez pedig azt jelentené, hogy a magyar sertésállomány mintegy 30-35 százaléka, 1,2 millió sertés gyakorlatilag eladhatatlanná válna, és a belföldi piacon megjelenve ez a mennyiség túltermelési válságot, jelentős árcsökkenést okozna – tette hozzá Horváth István.
Ezért a MSTSZ a közelmúltban kialakított egy megelőzést szolgáló javaslatcsomagot, aminek része, hogy az ukrán határon kerítéssel védjék a magyar területet annak érdekében, hogy a vaddisznókkal ne kerülhessen be az országba a kórokozó. Emellett szigorú állategészségügyi rendszabályokat kezdeményeznek a keleti országhatáron, és a határellenőrzéseknél is szigorú élelmiszer-ellenőrzés bevezetését javasolják. Az elnök szerint a gazdálkodók az állattartó telepek korszerűsítéséhez támogatást is igénybe vehetnek, így a következő két évben akár 30-40 százalékkal is nőhet a sertéslétszám Magyarországon – úgy vélte, ezt akadályozhatja meg, ha az afrikai sertéspestis kórokozója bekerül az országba.