Fotó: Pelsőczy Csaba/FM
Az agrárium a nemzetgazdaság stratégiai ágazata – hangsúlyozta Nagy István a magyar mezőgazdaság legnagyobb hazai rendezvényén. Kiemelte: minden eddiginél több kiállító vett részt ez alkalommal az OMÉK-on. Méltatta a partnerország, Japán által bemutatott kínálatot is, jelezve, nemzetünk büszke lehet arra, hogy élelmiszereinkkel be tudtunk törni az igényességéről ismert ázsiai szigetország piacára. A miniszterhelyettes szerint az idei OMÉK a termelők, feldolgozók, vásárlók egységességét jelenítette meg.
Sikerrel szólítottuk meg a jövő nemzedékét, hiszen a fiatalok, iskolások, főiskolai és egyetemi hallgatók nagyszámú jelenléte új, örömteli színt hozott az OMÉK történetébe - közölte Daróczi László, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője. Arról is beszélt, hogy olyan hagyományokat és kincseket, javakat mutathatott fel az OMÉK, amelyeket őseinktől örököltünk és nem csupán tiszteletből követünk, amelyeket a kor kihívásaihoz igazodva versenyképességünk megtartásáért, fejlődésünk érdekében kell, hogy szem előtt tartsunk.
Az ingyenes belépésnek köszönhetően az eddigi rekordot 30%-kal haladta meg az OMÉK-ra kilátogató általános- és középiskolás diákcsoportok száma, emellett főiskolások és egyetemisták ezrei is térítésmentesen léphettek be a rendezvényre.
A vásár záróünnepségén Nagy István és Daróczi László átadta az OMÉK Közönségdíját, valamint a Miniszteri Nagydíjat is. A Közönségdíjat minden évben az a kiállító nyerheti el, aki a látogatóktól a legtöbb szavazatot kapja. Idén a Tej Terméktanács standján található tejtermékeket népszerűsítő kamion nyerte el leginkább a látogatók tetszését. Az OMÉK Miniszteri Nagydíjat a Kőrös-Maros Biofarm alakor búzából előállított biosöre kapta.
Zárásként Nagy István miniszterhelyettes és Kovács Szilvia, Karcag alpolgármestere elismeréseket adott át a Karcagon indított, öt éve működő Magyarország Legszebb Konyhakertje pályázat idei díjazottjainak.
Kiváló magyar élelmiszer védjegyeket adtak át az OMÉK-on
Kiváló magyar élelmiszer védjegyeket, OMÉK Élelmiszer díjakat és OMÉK Helyi termék díjakat, valamint miniszteri különdíjakat adott át a földművelésügyi miniszter pénteken Budapesten, a 78. Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron.
Fotó: Kovács Zoltán
Fazekas Sándor a díjátadón kiemelte: az OMÉK-on azok a mezőgazdasági termelők és élelmiszer-előállítók mutatják be munkájuk eredményét, termékeiket, akik a legkiválóbbak saját szakterületükön. A terméken keresztül mutatkozik meg leginkább a jó munka minősége, és mindig vannak olyan újdonságok, innovációt tartalmazó termékek, amelyek megérdemlik, hogy külön elismerésben is részesüljenek - fűzte hozzá.
Zsigó Róbert, az Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a díjátadó gálán az MTI-nek elmondta: az 1998-ban létrehozott Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet jelenleg több mint száz termék viselheti. A védjegyet három évig használhatják a jogosultak, majd újra kell pályázniuk, ha továbbra is meg szeretnék tartani. Az államtitkár szerint ez a védjegy is segíthet abban, hogy minél többen gondolják úgy, hogy érdemes Magyarországon jó alapanyagot termelni és feldolgozni.
A díjazottak listáját ide kattintva elolvashatja!
Együttműködés a fehérjenövények termesztésének növeléséért
Stratégiai megállapodásokat kötöttek az agrárkutatásban érdekelt szervezetek a szója és egyéb fehérjenövények termesztésének hatékonyabbá tétele érdekében pénteken, Budapesten, az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár (OMÉK) keretében – közölte az MTI.
Fotó: Pelsőczy Csaba/FM
A két szerződést a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és az Agrárgazdasági Kutató Intézet a Magyar Szója Nonprofit Kft.-vel, illetve a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének takarmánygyártó tagozatának képviselőjével írta alá.
A partnerség célja, hogy a szója és egyéb fehérjenövények magyarországi termesztését elősegítsék, gyakorlati és innovációs eredményeiket megosszák egymással, továbbá az agrárkutatási tevékenységet még hatékonyabbá tegyék ezen a területen.
Az együttműködésben résztvevők a magyarországi takarmánygyártást folyamatosan értékelik, szem előtt tartva az állattartás környezetterhelésének csökkentését, illetve együttműködnek az ismereteknek és az eredményeknek a nemzeti fehérjetakarmány-program megvalósításában való aktív alkalmazásában.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megbízott főigazgatója az aláírást követően az MTI-nek elmondta: ma Magyarországon mintegy 60-70 ezer hektáron termesztenek szóját. Ez a termőterület 2015-ben még 43 ezer hektár volt, ám a termeléshez kötött támogatások hatékony alkalmazásával sikerült a vetésterületet jelentősen növelni. A terméshozam mintegy 180 ezer tonna, és reális cél, hogy 250 ezer tonna körül alakuljon a szója hozama, ám a szakember szerint ez a mennyiség legjobb esetben akár 300 ezer tonnára is növelhető. Mindez azért fontos, mert Magyarország szójafelhasználása évi 600 ezer tonna körül mozog, és az import nem GMO-mentes - jegyezte meg.
Emellett más fehérjeforrásokat is számításba kell venni a fehérjetakarmány-programban - mondta a megbízott főigazgató. Példaként említette a kukorica és a napraforgó ipari feldolgozása során keletkező melléktermékeket, valamint az állattenyésztésben használható fehérje-melléktermék keletkezik a bioetanol-gyártásnál is.
