A KSH „Fókuszban a megyék” című kiadványa negyedévről negyedévre önálló webfelületen ad tájékoztatást a főváros, valamint a 19 megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról, így többek között a mezőgazdaságot is érinti.
Szarvasmarha: négy megye erősített
Az október 4-én publikált, 2017 első hat hónapjának adatait az előző év azonos időszakával összevető tájékoztató a mezőgazdaságon belül az állattenyésztésre tér ki. A főbb haszonállatfajok közül június 1-jén egyedül szarvasmarhából tartottak többet a gazdálkodók az egy évvel korábbinál. A szarvasmarha-állomány hazai növekedését elsősorban a Pest, a Somogy, a Vas és a Veszprém megyei létszámbővülés okozta. A legnagyobb állománnyal rendelkező Hajdú-Biharban 4,4 százalékkal, a nagyobb létszámúak közé tartozó Békésben 7, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 12 százalékkal apadt az egyedszám.
Pest megyében június 1-jén az országos szarvasmarha-állomány 8,3 százalékát tartották. A gazdálkodók 72 ezer szarvasmarhát istállóztak, 18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A tehenek száma (26 ezer) 5,7 százalékkal emelkedett. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó szarvasmarhák száma (23) 7-tel meghaladta a hazait, a megyék rangsorában pedig Veszprém és Hajdú-Bihar után a harmadik helyezést érte el.
Jász-Nagykun-Szolnok megye szarvasmarha-állománya 2014 decembere óta csökken. A gazdálkodók június 1-jén 47 ezer szarvasmarhát istállóztak. A 22 ezer egyedet kitevő tehénállomány egy év alatt szintén 12 százalékkal fogyott. Száz hektár mezőgazdasági területre 12 szarvasmarha jutott, 4-gyel kevesebb az országosnál.
Sertés: komoly visszaesés
A nyár eleji állatszámlálás adatai szerint országosan a legnagyobb mértékben, 7,8 százalékkal a sertésállomány fogyott. Három kivételével minden megyében csökkent a sertéslétszám. A nagyobb sertéstartó megyék közül egyedül Jász-Nagykun-Szolnokban bővült az egyedszám. A legkisebb állományú Nógrád és Heves megyében volt a legnagyobb mértékű a visszaesés.
Jász-Nagykun-Szolnokban a sertések száma (265 ezer) 1,5 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál és a hazai állomány 9,4 százalékát képviselte. Ennél több sertést csak Bács-Kiskun (349 ezer) és Hajdú-Bihar megyében tartottak (347 ezer). Az anyakocák száma 4,8 százalékkal, 16 ezerre mérséklődött. Száz hektár mezőgazdasági területre 68 sertés jutott, 16-tal több az országosnál.
Nógrádban a sertésállomány az egy évvel korábbinak a háromnegyedére (8,3 ezerre) fogyott, ugyanakkor az anyakocák száma (0,4 ezer) egyötödével emelkedett. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó sertések száma (9) a megyék közül Heves után (8) a legalacsonyabb volt.
Juh: Hajdúságban van a legtöbb
Minden második megyében csökkent a juhok száma. A hazai juhállomány közel felét tartó három megye közül Hajdú-Biharban nagyobb, Bács-Kiskunban kisebb mértékben nőtt az egyedszám, Szabolcs-Szatmár-Beregben ugyanakkor 16 százalékkal fogyott.
Hajdú-Biharban június elején 246 ezer juhot tartottak a megyében, 7,8 százalékkal többet, mint az előző év azonos időpontjában. Az anyajuhok egyedszáma ennél nagyobb arányban, 15 százalékkal növekedett, számuk a 186 ezret közelítette. Szabolcsban a 123 ezer egyedből állt a juhállomány, és az új évezredben még nem volt ilyen alacsony. Ennek ellenére az itteninél több juhval csak Bács-Kiskun (198 ezer) és Hajdú-Bihar megyében foglalkoztak. A teljes létszám háromnegyedét kitevő anyajuhok száma 11 százalékkal fogyott.
Tyúkok: dél-alföldi madárinfluenza-hatás
A tyúkok száma megyénként különbözőképpen változott. A legtöbb tyúkot tartó Hajdú-Biharban 29 százalékkal gyarapodott a létszám. Itt 2017. június 1-jén 5,4 milliót tartottak, 29 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A tojók egyedszáma ennél mérsékeltebben, 13 százalékkal emelkedett.
A nagyobb állománnyal rendelkező észak-dunántúli megyék mellett a madárinfluenza által leginkább érintett Dél-Alföldön mérséklődött az egyedszám. Békésben például legnagyobb mértékben, 28 százalékkal a tyúkok számát csökkentették az állattartók, a 1,5 milliós állomány azonban még így is magasabb, mint két évvel korábban, 2015 júniusában volt. A tojók egyedszáma jóval kevésbé, 6,1 százalékkal csökkent.
További részletek itt elérhetők
