Fotó: Kétegyházai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium

A szakember-utánpótlást minden ágazatban megnehezíti, hogy a 16–64 éves korosztály száma évente 50 ezer fővel apad. Az agrárszakmák iránt egyébként is kevésbé vonzódnak a fiatalok, ezért fontos, hogy változzon a helyzet. Erre a precíziós mezőgazdasági technológiák előretörése most különösen jó esélyt ad, mert ezeken keresztül az ágazatba csábíthatók az informatikai érdeklődésű fiatalok. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértői szerint a precíziós technológiák oktatására a szakgimnáziumi, illetve az azt követő technikusi képzési rendszer lehet a legalkalmasabb – hangzott el egy minapi szakmai fórumon. A demográfiai lejtmenet ellenére tavaly már 8195-en iratkoztak be az intézményekbe, az előző évinél 2,7 százalékkal többen.

Képzett munkaerőre még nagyobb szüksége van az ágazatnak: egy idei első félévi munkaerőpiaci felmérés szerint az élelmiszer-gazdasági vállalkozások közel harmada tudna felvenni új dolgozókat. A létszámbővítésben gondolkodók 51 százaléka szakmunkást, 18 százaléka érettségizett, 7 százaléka felsőfokú végzettségű munkatársat keres, a maradék 24 százalék betanított munkást. A NAK és az Agrárgazdasági Kutató Intézet által végzett felmérés szerint legnagyobb szükség húsfeldolgozókra, állatgondozókra, állattenyésztőkre, pékekre, sütőipari szakmunkásokra, mezőgazdasági gépkezelőkre és gépszerelőkre van.

Ezt igazolja egy másik felmérés is, amely szerint az elmúlt három évben a legtöbb alkalmazottat húsfeldolgozói, húsipari szakmunkási végzettséggel vettek fel az érintett cégek, összesen 922-t. A második legkeresettebb szakma a növénytermesztő, kertészeti szakmunkás volt 608 új felvétellel, a harmadik pedig 527 új munkába állóval a csomagoló és árufeltöltő.

A NAK-nak részben jogszabályban rögzített szolgáltatás jellegű közfeladatai vannak – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a köztestület. Ilyen a duális gyakorlati képzés támogatása, a szintvizsga szervezése, a mesterképzés és a mestervizsgáztatás megszervezése. A szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján szintén a NAK dolgozza ki az Országos képzési jegyzék (OKJ) ágazati szakképesítési, szakmai és vizsgakövetelményeit. A NAK olyan szakképzést képzel el, amely lehetővé teszi a versenyképes gazdálkodást. Ehhez közelebb kell hozni a képzést a gyakorlathoz.

Mivel a hiányszakmák megyénként változók, a konkrét szakképesítéseket a megyei képzési és fejlesztési bizottságok javaslata alapján határozzák meg. Nehezíti a helyzetet, hogy a hiányszakmák össz-száma korlátozott, az agrárium nem a valós helyzet szerint van képviselve ebben a körben. Munkaerőpiaci szempontból jóval több szakképesítés számítana hiányszakmának – vélik a NAK szakértői –, mint amennyi bekerülhet egy adott évben a listára, de ez persze más ágazatokra is igaz lehet. Fontosnak tartja a NAK a felnőttképzést is, itt 200-300 órás, rövid ciklusú képzésekre lenne szükség.