Igencsak borsos lett a karfiol és a brokkoli ára a hazai boltokban, ahogyan a kelkáposztáért is többet kell fizetniük a vásárlóknak a megszokottnál. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet pia­ci árinformációs rendszere szerint a fogyasztói piacokon a múlt héten a karfiol kilója 400-500 forint volt, míg egy évvel korábban az árak jellemzően 300-400 forint körül alakultak.

A brokkoli is drágábban kerülhet a kosarakba: van olyan fővárosi piac, ahol egy kiló 880 forintba került a múlt héten. Természetesen nem ez az átlagár, a legtöbb helyen 400-600 forintot kértek a brokkoli kilójáért. A kelkáposzta ára is jócskán megemelkedett, a múlt héten 400-500 forintért kínálták a zöldségfélét a budapesti pia­cokon, míg egy évvel korábban akár feleennyiért is hozzájuthattak a vásárlók.

A jelentősnek mondható áremelkedés mögött a szerényebb termés áll. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a FruitVeb elnöke a Magyar Időknek elmondta: idén a kánikula és egy kártevő is megnehezítette a gazdálkodók munkáját. Az elmúlt években igencsak elszaporodott hazánkban az üvegházi molytetű, amelynek kedvenc növényei épp a kelkáposzta és a kar­fiol, de a brokkoliban is jelentőst kárt tud tenni. A legnagyobb baj az – hívta fel a figyelmet a szakember –, hogy nem tudnak védekezni a kártevő ellen a termelők.

Nincs olyan szer a pia­con, amely egyszerre tudná hatékonyan távol tartani a rovart és biztosítani az élelmiszer-biztonsági kritériumok betartását, vagyis hogy a növényt a termelők eladhassák. Bár az utóbbi években a fejes káposzta esetében is hasonló gondokkal küzdött a hazai agrárium, mára sikerült olyan toleráns fajtákat nemesíteni, amelyeket nem támadnak meg a kártevők. Erre a karfiolnál sajnos nem lát esélyt a Fruit­Veb elnöke.

A kelkáposzta, a karfiol és a brokkoli hazai termesztésének egyik legnagyobb ellensége mégsem a kártevőkben keresendő. A klimatikus viszonyok ugyanis már olyannyira nem kedveznek e növények termesztésének, hogy Ledó Ferenc szerint ma nagyon nehéz minőségi árut termelni az országban.

A szakember szerint a legnagyobb baj az, hogy nyáron az éjszakai hőmérséklet sem megy 17-18 fok alá, holott a rózsaképződéshez elengedhetetlen az enyhén hűvösebb időjárás.

Emiatt az elmúlt években alaposan visszaesett a termőterület. A FruitVeb adatai szerint kelkáposztával 250-300 hektáron foglalkoznak itthon, holott 2010-ben a termőterület nagysága még elérte az 550 hektárt. Karfiolt és brokkolit a korábbi 1100 hektár helyett ma már csupán 600 hektár körüli területen termelnek a gazdák. Ehhez adódik hozzá a hajtatott karfiol, ami további 100-150 hektárt jelent országosan. Ledó Ferenc szerint mennyiségben nem ilyen rossz a helyzet, mivel a termésátlagok javultak 2010 óta, így a 40 százalékos termőterület-csökkenés ellenére a betakarított mennyiség csak 25-30 százalékkal esett vissza az utóbbi hét évben.

Mivel a hazai termelés csökken, a fogyasztás viszont nő, egyre több importra szorulunk. Miközben 2016-ban 240 tonna karfiolt exportáltunk, a külföldről behozott mennyiség elérte a 10 600 tonnát. Zömében olasz és francia kar­fiol érkezik az országba. Ledó Ferenc szerint a jövőben egyre inkább az importra kell majd támaszkodnia a magyar piacnak, hiszen a hazai termelés csökkenése várhatóan a következő években is folytatódik. A klimatikus viszonyokban nem várható javulás, így a karfioltermesztés is fokokozatosan visszaszorulhat.

Bár ez nem jelenti a termesztés teljes megszűnését, a mennyiség messze elmaradhat a korábbitól.