Kis Miklós Zsolt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Erős vidék című rendezvényén elmondta: az országos jégkár-mérséklő rendszer kiépítésének 1,8 milliárd forintos költségét a vidékfejlesztési pályázaton keresztül finanszírozzák, a kormány kiemelt beruházásként kezeli a rendszer megvalósítását. Hozzátette: a becslések szerint a rendszer évi 1,5 milliárd forintos működtetését a gazdák kárenyhítési befizetéseiből finanszírozzák, kiegészítve a kormányzati költségvetés forrásaival.

Hangsúlyozta, hogy nemcsak a mezőgazdasági vállalkozások számára hasznos a fejlesztés, hanem minden magyar lakos számára. Az államtitkár elmondta: csaknem ezer, talajon elhelyezett generátorból áll majd a rendszer, amely az egész ország területét képes lesz megvédeni a nagy jégesőktől. A generátorok egyharmada a legnehezebben megközelíthető területeken automata lesz, ezek központi indításra kezdik majd el párologtatni az ezüst-jodidot a levegőbe a jégeső közeledtekor. A többi generátort viszont önkénteseknek kell működtetniük a megfelelő időben - közölte, hozzátéve, hogy zajlik az önkéntesek toborzása, már eddig is sokan jelentkeztek.

Szólt arról is, hogy jelentős informatikai fejlesztés és az Országos Meteorológiai Szolgálattal komoly szakmai együttműködés szükséges a rendszer működtetéséhez.

Hubai Imre, a NAK vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke az eseményen elmondta: jégesőkre leginkább májustól kezdődően öt hónapon át lehet számítani. A jégkár-mérséklő rendszer úgy működik, hogy a generátorok az érkező front előtt legalább két órával ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe, amely a felső légtérbe jutva megakadályozza, hogy nagy méretű jégkristályok alakuljanak ki. A több, de kisebb jégszemcse nem, vagy kevésbé okoz kárt.

A rendszert szemléltetve azt mondta: tízszer tíz kilométeres négyzethálót vetítve az ország területére, minden metszéspontba el kell helyezni egy generátort.

Hubai Imre Csaba, a NAK Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke az MTI-nek elmondta: a rendszer hatékonyságáról  már vannak tapasztalatok, hiszen három dunántúli megyében - Somogy, Baranya és Tolna - már működik egy 141 generátorból álló hálózat, amely része lesz az országos hálózatnak. A tapasztalatok szerint a rendszernek köszönhetően a kárarány az 1 százalékot sem éri el évente, míg az azt megelőző időszakban ezeken a területeken 4-4,5 százalékos volt az átlagos kár aránya. 

Kis Miklós Zsolt Karcagon szólt a vidékfejlesztési program aktualitásairól is, egyebek mellett arról, hogy a jelenlegi uniós ciklusban 68 pályázat jelent meg 1300 milliárd forint értékben és 33 pályázati felhívás még "nyitva van", azaz lehet még azokra pályázni. Az 1300 milliárd forint keretösszeg megtartásával még két új pályázatot írnak ki idén ősszel. Az egyik a szőlőtelepítőknek jó hír, hiszen megváltozott az európai uniós jogszabály és ehhez igazodva a szőlőtelepítésre is tudnak már támogatást adni a telepítési engedéllyel rendelkezőknek. A másik egy energiahatékonyságot segítő, beruházási típusú támogatás.

Az államtitkár megemlítette: elindultak a terület alapú előlegfizetések is. Idén a kifizetett előleg várhatóan rekord összegű lesz, és meghaladja majd a 200 milliárd forintot.