A múlt heti viharkárokat a fővárosban mára nagyrészt elhárították, ám hazánk erdőségeiben nehezebben helyrehozható a tavaszi és nyári ítéletidő pusztítása.

Az áprilisi viharok az Egererdő Zrt. működési területéhez tartozó mátrai erdőségben okozták a legnagyobb kárt.

– Bruttó 124 ezer köbméter fa dőlt ki vagy tört össze, ami az évente kitermelt famennyiség csaknem egyharmada. Ezek túlnyomó része az őshonos, lombhullató bükk-, tölgy- és gyertyánfajok közül került ki – közölte a Magyar Időkkel a vállalat turisztikai előadója.

Szádeczky Kornélia elmondta: ezekben az erdőrészletekben még kivárnak, hogy regenerálódnak-e a társulások. Hozzátette: 92 ezer köbméter fa összetermelésére kaptak engedélyt az erdészeti hatóságtól, ám ennek nagy része alkalmatlan az ipari felhasználásra, a tavasszal kidőlt, magas víztelítettségű fák többségükben elgombásodtak.

– A jelenlegi állás szerint ennek a mennyiségnek nagyjából kétharmadát tudtuk összetermelni október végéig. A védett területen belül a természetvédelem előírásai szerint mintegy 22 ezer köbmétert kell az erdőben hátrahagynunk, élőhelyül szolgáló holtfa biztosítása céljából – fogalmazott a szakember, hozzátéve: a kárfelszámolási munkák végrehajtására jövő március 31-ig kaptak engedélyt.

– Tíz évbe is beletelhet, amíg az Őrségi Nemzeti Parkban pusztító augusztusi vihar során keletkezett károk miatti erdőfelújítások műszaki átvételére sor kerül – ezt a nemzeti park igazgatója mondta a Magyar Időknek. Markovics Tibor közölte: a legkomolyabb kár körülbelül egy harminc hektárnyi erdeifenyő-monokultúrában keletkezett, amelynek egyes részein akár a faállomány felét is tönkretette a szél.

– Emberemlékezet óta nem volt ekkora vihar az Őrségben, jó néhány épület is megsérült a park igazgatóságához tartozó területen. A legsúlyosabb Bajánsenyén volt a helyzet, és Őriszentpéteren a nemzeti park két majorsága állattartó épületeinek a tetejét is erősen rongálta az időjárás, ám ezeket már rendbe tették – mondta az igazgató.