Kilábalt a madárinfluenza-járvány okozta válságból a hazai kacsa-liba ágazat. Szabó Miklós, a Magyar Lúdszövetség elnöke a Magyar Időknek elmondta: kacsával már folyamatosan el tudják látni a hazai kiskereskedelmet, libából pedig csak lokálisan alakulhat ki hiány a piacon.

A vadmadarak által terjesztett kór az elmúlt év végén jelent meg hazánkban, és bár a baromfipiac egészére hatással volt, a legnagyobb kárt a víziszárnyastartásban okozta a fertőzés. Országszerte több ezer állatot kellett levágniuk és megsemmisíteniük a hatóságoknak, a feldolgozóiparba, a vágóhidakra ezért a megszokottnál jóval kevesebb szárnyas kerülhetett. Így fordulhatott elő, hogy az év első felében országszerte hiánycikk lett a boltokban a liba- és a kacsahús.

Szabó Miklós szerint a heti, illetve a havi termelést mára sikerült az átlagos szintre emelni, az egész éves veszteséget azonban így sem tudták pótolni. Míg egy átlagos évben 26-28 millió kacsát dolgoznak fel a hazai vállalkozások, addig idén a becslések szerint ez a szám 16-18 millió körül alakulhat.

A madárinfluenza nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte gondokat okozott. A pecsenyekacsa és a májért tartott hízott áru piacán is jelentős hiány alakult ki, amit a mai napig nem sikerült pótolni. A kereslet ugyanakkor továbbra is nagy, főként a németországi áruházláncok ostromolják ajánlataikkal a magyar feldolgozókat. – A hazai megrendeléseket teljesítjük, ám a külföldi piacainkat nem minden esetben tudjuk ellátni – emelte ki a szakember.

Majd megjegyezte: az ma már nem fordulhat elő, hogy a vásárlók üres polcokkal találkozzanak, kacsahússal az egész országot el tudják látni, és a libahús kínálata is csak a kereskedőkön múlik. Amelyik áruházlánc időben, elegendő mennyiséget rendelt, annak az előttünk álló Márton-napi és a karácsonyi szezonban sem kell hiánytól tartania.

A megnövekedett kereslet az árakra is hatással volt, bár a szakember szerint a drágulás nem volt jelentős. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az előző évhez képest 10 százalékkal nőtt a kacsa- és a libahús ára a hazai piacon. – A kieső állományok miatt alaposan megnőtt a termelési költség, az árakat azonban nem ez, hanem a kereslet-kínálat viszonya határozza meg – emelte ki a lúdszövetség vezetője.

Az ágazati kilátásokkal kapcsolatban Szabó Miklós jelezte: annyi libát és kacsát, amennyit a madárinfluenza előtt megtermelt az ország, a jövőben is elő kell tudni állítani. Sőt a szakember némi növekedésre is lát lehetőséget, hiszen a jelentős európai uniós keresletnek köszönhetően új piacokat szerezhetnek a magyar feldolgozók.

A madárinfluenza veszélye azonban idén is fenyegeti az állattartókat. Ennek megelőzésére a hatóságok szigorították a madárinfluenza elleni védekezést szolgáló előírásokat, a lépéseket pedig a Baromfi Terméktanács is támogatta. – Mindenkinek be kell tartania a járványvédelmi szabályokat, hiszen nem fordulhat elő még egyszer, hogy a többséget áldozzuk fel a kisebbség miatt – fogalmazott a lúdszövetség elnöke. Megjegyezte, hogy a 16-20 milliárd forintos kárt okozó járvány kellő figyelmeztetés volt az ágazatnak.

A legtöbb termelő ezért abban érdekelt, hogy a fejlesztéseket végrehajtva csökkentsék a fertőzésveszélyt az állattartó telepeiken. – Aki nem hajlik erre, az nem a jövőben gondolkodik – mondta, hozzátéve: voltak olyan termelők, akik csak a pillanatnyi hasznot nézve örültek annak, hogy megkapták az államtól a fertőzött állományuk levágása után kapott összeget, de ezt követően nem tettek lépéseket a megelőzés érdekében.