Kép: ©FAO
A Franciaországgal és a Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutató Intézettel (IFPRI) együtt szervezet kerekasztal-beszélgetésen az agroökológia került a középpontba – egy módszer, amely révén elegendő élelmiszert termelhetünk a föld növekvő lakosságának, miközben természeti erőforrásainkat kíméljük és a klímaváltozás jelentette kihívásra is reagálunk. A rendezvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Felek Konferenciája (COP23) programjának része.
Az agroökológia kifejezés alatt olyan ökológiai megközelítések alkalmazását értjük, amelyek a növények, állatok, az emberek és környezetük közti interakciókat optimalizálja, és érvényesíti a társadalmi szempontokat a fenntartható és igazságos élelmiszerellátó rendszerek kialakításáért. Röviden: ez egy ökoszisztéma-alapú, integrált és szektorközi megközelítés, amely révén a mezőgazdasági módszereket és politikákat fenntarthatóbb irányba terelhetjük.
Ebben a hangsúly a helyi megoldásokon és a helyi gazdaságon és kereskedelmen van, ami azzal, hogy biztos megélhetést kínál a gazdáknak egyben a mezőgazdaság megtartó erejét növeli. Az agroökológia hatósugara azonban nem csak lokális, hanem globális.
„A mezőgazdaság átalakulása, amely a klímaváltozás ellen hat a különböző országokból indul majd el, és a FAO és a nemzetközi közösség feladata a fejlődő országok támogatása ebben,” mondta Vladimir Rakhmanin, a FAO helyettes főigazgatója és Európáért és Közép-Ázsiáért felelős képviselője Bonnban. „Ez nem kényszer, hanem inkább egy óriási lehetőség a fenntartható fejlődéshez,” mondta. Hozzátette, 15 ország konkrétan említi az agroökológiát a párizsi klímaegyezményhez kapcsolódó nemzeti vállalásaiban, és számtalan másik alkalmaz agroökológiai megoldásokat ezekben.
„A mezőgazdaság, állattenyésztés és erdészet választ kínálhat a klímaváltozás jelentette kihívásra,” mondta Stéphane Travert, mezőgazdaságért felelős francia miniszter. „Hosszú távon folytatnunk kell erőfeszítéseinket, és ebben a FAO segítsége nélkülözhetetlen. Fontos a további diskurzus ezekről a megoldásokról.”
Megnyitó beszédében Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kitért arra, hogy az agroökológia a fenntarthatóság mindhárom dimenzióját (gazdasági, környezeti és társadalmi) lefedi, és így jól integrálható a globális fenntartható fejlődési célokba. „A magyar kormány a természeti erőforrások védelmét és fenntartható használatát kiemelten kezeli,” mondta.
A miniszter a Franciaországgal és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) közösen szervezett fórum után telefonon adott nyilatkozatában az MTI-nek kiemelte: Magyarországon és az egész világon nő az érdeklődés a mezőgazdaság természetkímélő formái, így az ökológiai- és a biogazdálkodás, és a hagyományos termelési eljárások iránt, amelyek a fogyasztóknak egészséges és minőségi élelmiszereket, a gazdáknak pedig megélhetést jelentenek, és csökkentik az ágazat "ökológiai lábnyomát".
Az agroökológiai szemlélet a klímaváltozás elleni küzdelemben is hasznos, ezt mutatja például az az agroerdészeti megoldás, amikor fasorok közötti területeken folytatnak termelést, hiszen így több víz marad a talajban, energiaforrást biztosító fát is elő lehet állítani, és olyan növényeket lehet termeszteni, amelyek a fák védelme nélkül súlyosan károsodnának az éghajlatváltozás miatti forróságban - mondta Fazekas Sándor.
Fontos részletek dőlnek el a COP 23-on
A miniszter részt vett az úgynevezett négy ezrelék kezdeményezés tanácskozásán is, amelyet ugyancsak a bonni klímakonferencia - hivatalos nevén az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 23. éves ülése (COP 23) - keretében rendeztek. A francia kezdeményezés célja a föld széntartalmának évi négy ezrelékes növelése, ami a termőföld szervesanyag-tartalmának növelését jelenti. Ezt talajjavító hatású növénytermesztési eljárásokkal lehet elősegíteni, arra kell törekedni, hogy a művelés a lehető legkisebb mértékű talajmozgatással járjon, és mindig fedje növényi melléktermék, szár és levél a talajt. Ezzel lehet biztosítani a szervesanyag-utánpótlást, és azt, hogy a környezeti hatások, például a szél vagy a víz ne hordja el a termőföldet - fejtette ki Fazekas Sándor.
A miniszter a COP 23 keretében számos kétoldalú megbeszélést is folytatott, mások mellett a francia és a lengyel szaktárca vezetőjével. Tárgyalt a német szövetségi élelmezésügyi és mezőgazdasági minisztérium államtitkárával, Hermann Onko Aeikens-szel is, akivel egyetértettek abban, hogy az EU-ban az élelmiszertermelést és a gazdákat segítő, "erős közös agrárpolitikára" van szükség, és "jó minőségű, egészséges élelmiszert kell az asztalra tenni", elérhető áron, amely egyben méltányos jövedelmet biztosít a gazdáknak - mondta Fazekas Sándor.
A COP 23 konferencián a Párizsi Megállapodás végrehajtási szabályairól tárgyalnak. A francia fővárosban 2015-ben elfogadott egyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2 Celsius-fok alatt legyen a globális éves átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében a megállapodás részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, és rendszeresen tájékoztatják egymás a vállalások teljesítéséről.
Így Bonnban a többi között arról tárgyalnak, hogy miként lehet egységesen mérni a felmelegedést fokozó gázok kibocsátásának csökkentését, és milyen előírások alapján kell beszámolni a nemzeti kibocsátás-csökkentési vállalások teljesítéséről. A péntekig tartó tanácskozáson csak előkészítik az előírásokat, és a teljes szabálykönyvet várhatóan 2018 decemberében fogadják el a COP 24-en, amelyet a lengyelországi Katowicében rendeznek meg.