Több mint félszáz módosító indítvány érkezett az európai uniós mézjelentéshez. A Magyar Idők információi szerint a javaslatok értékelése jelenleg is folyamatban van, amelyben a Földművelésügyi Minisztérium és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szakemberei is részt vesznek.

A számos indítvány miatt a jelentést a tervezettnél később fogadhatja el az uniós szakbizottság az eredeti november közepi időpont helyett, január 22-én szavaznak majd a dokumentumról. Ezt követően kerülhet a jelentés az Európai Parlament plenáris ülése elé. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára a lapnak elmondta: a méhészek részéről most érik be annak a sok-sok éves munkának a gyümölcse, amit 2004-ben kezdtek el a brüsszeli demonstrációval.

Az érintettek már ekkor felhívták a figyelmet arra, hogy a méhészeti ágazat bajban van és hosszú távon fenntarthatatlanná válik a termelés, ha nem segítenek a jogalkotók a tisztességes piaci viszonyok, méheink környezetét pozitívan befolyásoló jogszabályok biztosításával.

A miniszterhelyettes szerint örvendetes, hogy az Európai Parlament foglalkozik a méhészeti ágazattal, és hogy ennek „motorja” egy magyar EP-képviselő, személy szerint Erdős Norbert. – A politika ennél erőteljesebben nem állhat ki a méhészek mellett, nincs magasabb szint, amely politikai nyomást gyakorolhatna a jogalkotóra, a tanácsra, illetve a bizottságra – emelte ki.

A dokumentum az ágazat támogatását célzó uniós költségvetés összegét a jelenlegi 36 millió euróról 47 millió euróra emelné, emellett javaslatot tesz a méhészek adómentességére, a szigorú közlekedési szabályok enyhítésére, valamint a méhcsaládszám-alapú közvetlen támogatásra is.

A javaslat megalkotói a szabadkereskedelmi tárgyalások során érzékeny termékké nyilvánítanák a mézet. Ahogyan azt is kérik az uniós döntéshozóktól, hogy szigorítsák a közösség határain túlról érkező áruk ellenőrzését, a megemelt mintavétel mellett rendeljék el az unión belüli fokozott nyomon követést, az importmézek beszállítóit pedig helyezzék az uniós élelmiszer-biztonsági szerv felügyelete alá.

A fogyasztók szempontjából a javaslat legfontosabb pontja az úgynevezett gyantaszűrés betiltására vonatkozik. Ezzel az eljárással ugyanis – amelyet jellemzően a Kínából érkezett, hamis mézek esetében alkalmaznak – minden természetes alkotóelem eltűnik a mézből. Szintén a vásárlók korrekt tájékoztatását szolgálná, ha a termék címkéjére szigorúbb elvárások alapján kerülne fel az áru eredete, a jelenlegi EU és nem EU mézkeverék megnevezés helyett a jelentés pontosítaná a származásra vonatkozó információkat.

A miniszterhelyettes jelezte: mivel a megtermelt méz jelentős részét külföldön értékesítik – az Európai Unión belüli mézkereskedelemben Magyarország részesedése körülbelül 40 százalékos –, ezért a hazai termelők nagymértékben ki vannak téve a kínai méz térhódítása miatti áresésnek.

A kontinensre özönlő áruk jelentős része nem számít természetes méznek, az áruk pedig olyan alacsony, amivel a kiváló minőségű magyar termékek nem tudnak versenyezni. Részben ennek a helyzetnek a rendezését célozza a fent említett uniós mézjelentés.

A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének egy százalékát, az állattenyésztésnek mintegy három százalékát adja. Ez forintban kifejezve mintegy 22-25 milliárdos összeget tesz ki. A méztermelés az elmúlt tíz évben az időjárás és az egyéb körülmények függvényében 15 és 30 ezer tonna között mozgott. A 15-20 ezer méhészhez több mint egymillió méhcsalád tartozik.