Kisebb maradványtünetekkel, de mára kigyógyult a hazai baromfiágazat a madárinfluenza-járványból – mondta lapunknak Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke. A szakember szerint október volt az első olyan hónap az évben, amikor a levágott baromfi mennyisége elérte a korábban megszokott szintet. Bár az év végén erősödő forgalomra számítanak, az ágazat idei teljesítménye így is alulmúlja majd a tavalyi értékeket.

Az elnök emlékeztetett arra, hogy április óta nem találtak újabb fertőzött állatot a hazai állattartó telepeken, ebben pedig a szigorú hatósági munka mellett a termelőknek is nagy szerepük volt. – A gazdálkodók sokat tettek annak érdekében, hogy megfeleljenek az országos főállatorvos által rendeletben rögzített előírásoknak. A munka eredményes volt, ezért is bízunk abban, hogy ebben a szezonban elkerüli hazánkat a megbetegedés, vagy ha mégis megjelenik a vírus az országban, a járvány mértéke jóval kisebb lesz, mint egy éve – fogalmazott az ágazat szereplőit összefogó szervezet vezetője.

A járvány a legnagyobb problémát a víziszárnyasok tartásában okozta: a fertőzés miatt a megszokottnál jóval kevesebb libát és kacsát tudtak feldolgozni az üzemekben. A szűkös kínálat pedig az árakra is hatással volt. Bár az év elején a korábbi 27 százalékról öt százalékra csökkent a baromfihúsok forgalmi adója, a liba és a kacsa ára hamar emelkedésnek indult. A BTT becslése szerint a fertőzés megjelenése miatt átlagosan tíz százalékkal nőttek az árak a hazai piacon.

A drágulás a csirkénél is egyértelműen elindult. Míg az év első hónapjában azonnali áresést okozott az áfacsökkentés, néhány hónapja megkezdődött a drágulás. Az áremelkedés részben a belpiaci kereslet élénkülésének tudható be. Csorbai Attila szerint a csirkehús forgalma az év eleje óta 8-12 százalékkal nőtt, ami bizonyos vállalkozásoknál az export rovására ment. A csirke mellett idén a pulykahús is jobban fogyott a megszokottnál. Ennek oka – az áfacsökkentés hatásai mellett –, hogy a madárinfluenza miatt egy időre gyakorlatilag hiánycikk lett a kacsahús a hazai boltokban, a vásárlók pedig pulykahússal helyettesítették a hiányzó terméket.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci árinformációs rendszere szerint a feldolgozói és a fogyasztói árak egyaránt nőttek az elmúlt hónapokban. Érdekes, hogy míg a vágócsirke összességében nem drágult egy év alatt, tavaly 248 forintot fizettek egy kilóért a feldolgozóknak, az idén pedig 247 forint körül alakultak az árak, az egyes húsrészek ára jelentősen nőtt. A csontos csirkecomb feldolgozói ára például november közepén kilónként 431 forint volt az egy évvel korábbi 385 forint helyett. A csirkemellet 1026 forintért vették át a felvásárlók, míg egy éve még csak 954 forintot fizettek a feldolgozóknak.

Az alapanyagárak emelkedését a vásárlók is a pénztárcájukon érezhetik. Az AKI adatai szerint az elmúlt héten a csirkemell átlagára újra 1300 forint fölé került, míg néhány hónappal ezelőtt még 100 forinttal olcsóbban lehetett az áruhoz jutni boltokban. A legnagyobb drágulásról a csirkecomb esetében árulkodik a statisztika: míg május első hetében 517 forintba került egy kiló, addig november végén az ár elérte a 656 forintot.