A jelentés főbb ellenőrzési adatait tekintve 2017. szeptember 30-ig a munkaügyi hatóság 13 958 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 71 százalékánál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (60 331 fő) 71 százalékát érintették. Az ellenőrzések számában kisebb csökkenés mutatkozik a tavalyi év első háromnegyed évében tapasztaltakhoz képest, a szabálytalan munkáltatók aránya közel változatlan, a problémás dolgozók aránya pedig valamelyest csökkent.
Ami pedig az idei első kilenc hónap konkrét, az agráriumra vonatkozó adatait illeti: a mezőgazdasági vállalkozások valamennyi feketén foglalkoztatott munkavállaló 9 százalékát (859 fő) alkalmazták, amely a tavalyi hasonló időszak 5 százalékához (452 fő) képest kiugró növekedést mutat. Az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva is kimagasló (2017. I-III. negyedév: 29 százalék; 2016 I-III. negyedév: 19 százalék) a mezőgazdaság idei negatív – feketefoglalkoztatási – tendenciája.
2017. szeptember 30-ig a mezőgazdasági ágazatra az az ellenőrzések 3 százaléka esett (460 db), összesen 325 intézkedés volt és 27 munkáltatóval szemben 5 560 000 Ft munkaügyi bírságot szabtak ki az ellenőrök, valamint 112 esetben munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetést adtak ki. Az ellenőrzött 2941 munkavállalóból 2066 főt érintett valamilyen szabálytalanság, ebből a feketén foglalkoztatott munkavállalók 859 főt tettek ki, így elmondható, hogy az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva itt volt a második legnagyobb arányú a feketefoglalkoztatás. A hatóság szerint fontos kiemelni, hogy a mezőgazdasági vállalkozások esetében érhető leginkább tetten, hogy foglalkoztatási szabályok egyszerűsítése és a súlyos jogsértések miatti jogkövetkezmények enyhítése – bírság helyett figyelmeztetés alkalmazása – nem éri el a célját, tekintettel arra, hogy közel kétszeresére emelkedett a feketefoglalkoztatás aránya, míg a legsúlyosabb szankció (munkaügyi bírság) mindössze 2 százaléka esik erre az ágazatra.
A hatóság szerint az állattenyésztésben a legjellemzőbb szabálysértés a munkaidőre, pihenőidőre irányuló előírások be nem tartása és az ehhez kapcsolódó bérfizetési hiányosság, míg a növénytermesztés esetében a feketemunka előfordulása a gyakoribb. A feldolgozóipar ellenőrzésére a második és harmadik negyedévben gyakrabban kerül sor, mivel egyes megyékben szorosan kötődik a mezőgazdasági termények átalakításához. A sütőipar és a húsfeldolgozás esetében jellemző gond a munkabérek mértékének növelése akár adózatlanul is, a már meglévő dolgozói állomány megtartása érdekében. A feldolgozóiparban hiányzik a megfelelő képzettséggel rendelkező szakmunkás, így a munkavállalói kiszolgáltatottság a területet érintően jellemzően kisebb. A munkaterületekre való bejutás során a munkaügyi hatóság betartja az egyéb, jellemzően közegészségügyi jellegű jogszabályok által támasztott követelményeket, a munkáltatók egy része azonban továbbra is a szabálytalan foglalkoztatást leplező védőakadályként tekint ezekre a szabályokra.
