A képviselő közleményében elmondta, hogy a Méz-jelentés közel ötszáz módosító indítványának több mint négyötödét sikerült kompromisszumos szövegben rögzíteni. Korábban elmondta, ezért kezdeményezték a Méz-jelentést, mert az EU-nak nemcsak, hogy fel kell vennie a versenyt a kontinensen kívülről, például Kínából behozott mézekkel, hanem meg is kell védenie azokkal szemben. A kínai méz mintegy 20 százaléka ugyanis bizonyítottan hamisított.

Véleménye szerint ez nem csak a fogyasztók súlyos megtévesztéséhez és az uniós élelmiszerbiztonsági előírások semmibe vételéhez vezet, hanem hosszú távon az EU-ban előállított méz visszaszorulását eredményezheti a belső piacon.

Elmondása szerint sokan visszaélnek egyebek mellett a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 2011-es rendelet nem kellően szigorú előírásaival, az "EU-s és EU-n kívüli mézek keveréke" címke alkalmazásával. A jelentésben kezdeményezett szabályozás szerint a csomagolás címkéjén azt kellene feltüntetni, hogy a végtermékben felhasznált EU-n kívüli méz melyik harmadik országból származik, továbbá azt, hogy a kiszerelt termékben ez a tétel pontosan hány százalékos arányban van jelen. Egyebek mellett szeretnék betiltatni a gyantaszűrés alkalmazását is, amely lehetővé teszi a mézet szennyező különböző szermaradványok, például antibiotikumok vagy a cukorszirup, eltüntetését.

Erdős Norbert kiemelte, a jelentés elfogadását követően, továbbra is szükséges a mézhamisítás, a növényvédő szerek túlzott és nem megfelelő használata, valamint a méhészek támogatásainak csökkentése elleni hatékony fellépés.

Az Európai Parlament plenáris ülése február 28-án tart nyilvános vitát a jelentésről, majd ezt követően március 1-én szavaz arról.