Csorbai Attila elmondta: az egyes fajok közül a csirke felvásárolt mennyisége - az ágazatot sújtó járványos betegség ellenére - némileg emelkedett tavaly, 0,8 százalékkal, több mint 403 ezer tonnára nőtt. Ezzel szemben a pulykafelvásárlás 4,6 százalékkal 96 570 tonnára, a libáé 21,26 százalékkal 26 829 tonnára, a kacsáé pedig 35 százalékkal 56 268 tonnára csökkent.

Az elnök-igazgató megjegyezte: a víziszárnyasoknál (liba, kacsa) az idei évre nagyon ambiciózus bővülést prognosztizálnak. Ugyanakkor 2018-ban nőhet a csirkeágazat is, a pulykaágazat esetében pedig stagnálásra, enyhe csökkenésre számítanak a szakemberek. 

Csorba Attila kiemelte, hogy a madárinfluenza járvány mintegy 20 milliárd forint ágazati kárt okozott, amelyből a közvetlen kár 11-12 milliárd forintot tett ki. A közvetlen kár alatt a vírus és következményei miatt leölt és megsemmisített állatok, takarmány, alomanyag értéke értendő - magyarázta. Hozzátette: ezeket jogszabály alapján a hatóság gyorsan, pontosan felmérte és kifizette a termelőknek. A közvetett károk a vágó, feldolgozó üzemek leállásából, vagy csökkentett vágásszámból adódó károk, illetve a termelőistállók üresen állásából fakadó veszteségek. Ezek megtérítésére a jogszabály elkészítése és az unió jóváhagyása folyamatban van - mondta. 

Hozzátette: a járvány legnagyobb mértékben a víziszárnyas ágazatokat sújtotta, mind a járvány miatt leölt állatok egyedszámában, mind pedig a termelés-kiesésben itt voltak a legnagyobb veszteségek.

Kitért arra is, hogy a járvány megjelenésének kezdete óta a hatóság rendkívül komoly és szakmailag is kifogástalan szabályozást alakított ki. A főállatorvosi határozat megalkotása, a betelepítés szabályainak szigorítása, a járványvédelmi intézkedések tételes megfogalmazása és ellenőrzése eredményezte azt, hogy nagymértékben csökkent az újabb járvány megjelenésének esélye a szakemberek szerint. 

Csorbai Attila szerint azonban a járványvédelmi intézkedéseket fenn kell tartani a továbbiakban is. Emellett fontosnak tartja az elnök-igazgató, hogy megvalósítsák a termelők járványvédelmi ismereteinek bővítését és ilyen irányú képzését is. Mindezt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a BTT szakmai koordinációja mellett végzik - tette hozzá.