Az EU-nak átfogó és hosszú távú stratégiára van szüksége az európai méhek megvédése érdekében – döntött az Európai Parlament, miután 560 szavazattal 27 ellenében 28 tartózkodás mellett elfogadta az Erdős Norbert magyar képviselő által összeállított méz-jelentést. Ennek érdekében a képviselők a következőket javasolják: állítsanak össze a méhelhullás elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési tervet, támogassák az inváziós fajokkal és betegségekkel szemben ellenálló méhfajok létrehozását, tiltsák be azokat a növényvédőszer-hatóanyagokat, amelyek bizonyítottan veszélyt jelentenek a méhek egészségére, hozzanak létre a permetezési időszakokra vonatkozó korai előrejelző rendszert.
A képviselők azt javasolják, hogy a nemzeti méhészeti programokra elkülönített uniós költségvetési sor összegét 50 százalékkal emeljék, és felhívják a bizottság figyelmét, hogy a testület fontolja meg egy új, a méhészekre vonatkozó támogatási rendszer bevezetését a 2020 utáni közös agrárpolitika keretében. Véleményük szerint kompenzációs rendszerre is szükség lenne a méhpusztulás kárainak enyhítésére, a méz jótékony egészségügyi hatását pedig minél több fogyasztóval kellene megismertetni. Annak érdekében, hogy az importméz megfeleljen a magas európai minőségi elvárásoknak, harmonizálni kell a határokon történő és a belső piacon végzett ellenőrzéseket.
Minden importált mézet tesztelni kell és szigorítani kell a nyomonkövethetőségi követelményeket is. A mézhamisítások kiszűrése érdekében pedig fejlesszen ki az Európai Bizottság hatékonyabb laboratóriumi módszereket, a tagállamok pedig szabjanak ki szigorúbb szankciókat a jogsértőkre. A szabadkereskedelmi megállapodások során a méz és egyéb méhészeti termékek minősüljenek „érzékeny terméknek”, és ezeket lehetőség szerint zárják ki a tárgyalások köréből.
– Mindent meg kel tennünk méheik és mézünk védelme érdekében, hiszen az uniós élelmiszer-termelés háromnegyede beporzáson alapul, vagyis a méhek az élelmiszer-biztonság szempontjából nélkülözhetetlenek. A parlament ma egy a méhekre, a termelőkre vonatkozó túlélési stratégiát és az átláthatóság növelésére vonatkozó tervet fogadott el. A fogyasztó számára világosan le kell írni, honnan jön a méz, milyen arányban van benne import; elfogadhatatlanok és ezért le kell cserélni az olyan feliratokat, amelyek csak annyit árulnak el, hogy a termék uniós és azon kívüli méz keveréke. A bizottságon és a tagállamokon a sor, hogy javaslatainkat átültessék a gyakorlatba, hogy az ágazat újra erőre kaphasson – mondta Erdős Norbert jelentéstevő.
Magyarországot kiemelten érinti a probléma
A 600 ezer uniós termelő mintegy 200 ezer tonna mézet termel évente, ezzel az EU Kína után a második a világon. A legnagyobb termelő Románia, Spanyolország és Magyarország. Évente 200 ezer tonna import érkezik Kínából, Ukrajnából, Argentínából és Mexikóból. A bizottság szerint a tesztelt import 20 százaléka nem felelt meg az uniós elvárásoknak.
