A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hétfői közleményében ismertette, hogy az ülésen csütörtökön és pénteken a NAK mellett részt vettek a Cseh Köztársaság Agrárkamarája (AKČR), a lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa (KRIR), a Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamara (SPPK), az Észt Agrár- és Kereskedelmi Kamara (EPKK), a Litván Köztársaság Agrárkamarája (ZUR), a Horvát Agrárkamara (HPK), a Romániai Mezőgazdasági Termelők Szövetségének Ligája, valamint a Bulgáriai Gabonatermesztők Szövetségének képviselői.

Az Európai Unió (EU) 2020 utáni közös agrárpolitikájáról tartott konferencián a résztvevők ismertették országuk álláspontját. Az ülést követően egy közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben hangsúlyozták az erős, megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkező 2020 utáni kap szükségességét. Leszögezték, hogy a közös pénzügyi források nem helyettesíthetők nemzeti társfinanszírozással. 

Egyetértettek abban, hogy a közvetlen kifizetések új teljesítési modellje pénzügyi kockázatot eredményezhet akkor, ha az Európai Bizottság az egyes országok stratégiai terveit későn hagyja jóvá. Ilyen esetben a tagállamoknak jogi garanciára van szükségük a közvetlen támogatások folyamatos kifizetéséhez. Emellett elhangzott, hogy szükséges a termeléshez kötött támogatások fenntartása és növelése, ezek alapvető szerepet játszanak az érzékeny ágazatokban, illetve a közvetlen kifizetések felső határát illető kérdéseket a tagállamok döntési jogkörébe kell utalni. 

Az ülés résztvevői leszögezték: támogatják egy pénzügyileg erős és változatos második kap pillér kialakítását, ugyanakkor ragaszkodnak a vissza nem térítendő források fenntartásához, mivel azok az innovatív technológiák terjedésének kulcsfontosságú mozgatórugói. A visszatérítendő támogatás és az egyéb pénzügyi eszközök csak kiegészítő jelleggel alkalmazhatók, és meg kell határozni a nemzeti finanszírozás maximális összegét - olvasható a NAK közleményében.