Bár az elmúlt nyolc évben mintegy 72 ezerrel bővült a mezőgazdaságban alkalmazottak száma, még így is bőven van betöltetlen álláshely az ágazatban. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) agrár-munkaerőpiaci barométer felmérésének eredményei szerint a 2016-ot megelőző három évben a megkérdezett 907 cég 42 százalékában vettek fel munkaerőt, átlagosan 11 főt, a 4247 újonnan munkába álló tizede pályakezdő volt.

A legtöbben a húsfeldolgozó üzemekben, húsipari szakmunkás munkakörben helyezkedtek el, ezt követte a növénytermesztésben, kertészetekben alkalmazott szakképzett munkaerő, de népszerű volt a csomagoló és árufeltöltő pozíció is. Az alkalmazottak közel tizedét gépész-, gépkezelő- és szerelőszakmákban alkalmazták, arányuk a pályakezdők között elérte a 16 százalékot. A munkába állók közel 8 százalékát betanított munkásként alkalmazták, zömmel élelmiszeripari területen.

Eközben a válaszadó agrárcégek közel 30 százaléka szeretett volna új munkaerőt felvenni, náluk mintegy ezer betöltetlen álláshely volt 2016 őszén. A legkeresettebbek a betanított munkások voltak, az agrárcégek negyede szeretett volna képzettség nélküli munkatársat felvenni. Ezt követték a húsipari szakmunkások, az állatgondozók, a gépkezelők és gépszerelők. Az üres álláshelyek 9 százalékára pék és sütőipari szakmunkás, valamint gépjármű- és erőgépvezető dolgozókat vártak.

Az üres álláshelyek 30 százaléka a 10 fő alatti mikrovállalkozásokhoz volt köthető, emellett a legtöbb üres álláshely az 50–249 fő közötti üzemekben jelentkezett, ahol üzemenként átlagosan 11 főt kerestek. A válaszok alapján a helyek betöltését elsősorban a munkaerőhiány nehezítette, míg a megkérdezettek negyede szerint a jelentkezők képzettsége jelentett akadályt.

Az állandó alkalmazottak mellett alkalmi munkaerőt és idénymunkást is egyre nehezebben találnak a gazdaságok. Az AKI felmérése alapján a szezonális foglalkoztatottak munkamoráljára is sok panasz érkezett. Ezt követte a munkatapasztalat hiánya, míg az alacsony képzettség és a szociális viselkedési problémák a válaszadók harmada szerint jelentett gondot.

A megkérdezettek 26,6 százaléka foglalkoztatott alkalmi vagy idénymunkást. A kertészetek 70 százalékánál dolgoztak szezonális munkások az adott időszakban, emellett az élelmiszeriparban és a különböző szolgáltatást végző agrárcégek közül is minden harmadiknál dolgoztak idénymunkások. Az órabérek nagy szórást mutattak, a szántóföldi növénytermesztésben például 450 forinttól 1500 forintig terjedt a bruttó átlagbér skálája.