Győrffy Balázs a Kárpát-medencei magyar gazdák együttműködési fórumának szekszárdi ülését megelőző sajtótájékoztatón hozzátette: a rendszer a romániai Szatmár megyében is működni fog.

Közölte, ez előrelépés, nemcsak a romániai magyar gazdáknak, hanem a határ közelében élő magyarországi gazdálkodóknak is, a talajgenerátor-rendszer a terület széleit kevésbé védi, mint a központi részeket, és a légmozgástól függően előfordulhat, hogy a határon túl kell megkezdeni a védekezést azért, hogy a határon belül tudjanak megelőzni károkat.

Bízunk abban, hogy az Ausztriával, illetve Ukrajnával kezdett tárgyalások sikeresek lesznek, és ki tudjuk terjeszteni a jégkármérséklő rendszer működését adott esetben az egész Kárpát-medencére – mondta az elnök.

Győrffy Balázs ismertette: a magyarországi jégkár-mérséklő rendszer Európában elsőként a teljes országot lefedő hálózattal rendelkezik, 986 talajgenerátor, köztük 222 automata berendezés működik majd. Elmondása szerint a hálózat érdemben csökkenti a jégkárt, számítások szerint mintegy 50 milliárd forint termelési értéket óv meg a jégveréstől.

Az elnök közzétette, hogy az elmúlt néhány hónapban 152 pártoló tagsági igény érkezett a határon túli gazdálkodók köréből a NAK-hoz, Szerbiából 69 gazda, három egyesület és egy kft., Ukrajnából 71 gazda lett pártoló tag. A kamara 2017. májusban tette lehetővé a határon túli gazdáknak a pártoló tagságot.

Beszámolt arról is, hogy a kamara tisztségviselői és munkavállalói 133 ezer aláírást gyűjtöttek az európai kisebbségvédelmi kezdeményezéshez. Megjegyezte, a NAK alapszabályból fakadó feladata és erkölcsi kötelessége kiállni a határon túli magyar gazdák mellett.

Győrffy Balázs elmondta: a határon túli magyar gazdálkodók évről-évre nagyobb mennyiségű búzával járulnak hozzá a magyarok kenyere programhoz, 2017-ben a felajánlott 528 tonna búzából 150 tonna érkezett a határon túlról.