A szervezet csütörtöki közleménye szerint a tavalyi időjárás világszerte több régió bortermelését befolyásolhatja az idén, a fagy- és aszálykárok a nagy európai bortermelő országokban a mennyiséget és a minőséget is jelentősen visszavetették.
A globális bortermelés a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) adatai szerint 2017-ben majdnem 9 százalékkal esett vissza növekvő fogyasztás mellett, ráadásul az ezredforduló óta a termőterületek is folyamatosan zsugorodnak – tették hozzá.
A hiány miatt a magyar kivitel mennyisége 12 százalékkal nőtt, a behozatal pedig 18 százalékkal csökkent tavaly a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, miközben a borszőlő és a must exportja is megugrott 2017-ben – írta a HNT.
Kiemelték azt is, hogy nem csupán a külföldről érkező borok drágulása emelheti az árakat, hanem a belföldi termelés költségeinek növekedése is, mivel a szőlészetben dolgozók számának csökkenése megköveteli a jelentős béremeléseket és a munkaközvetítők alkalmazását.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adataira hivatkozva felidézték, hogy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok februári és márciusi átlagára 5-8 százalékkal volt magasabb a januárinál.