A szükséges munkaerőnek akár ötöde is hiányzik a magyar munkaerőpiacról. Az építőiparban beruházások csúsznak, a mezőgazdaságban a termés betakarítását akadályozza a hiány. Éves átlagban a munkaerő egy százaléka talál külföldön munkát, ez magas arány. A KSH adatai szerint tavaly év végén 73 ezer betöltetlen állás volt Magyarországon, az előző évhez képest ez több mint 30 százalékos emelkedés.

– Sok oka van a munkaerőhiánynak, az elvándorlás és a népességcsökkenés mellett a tendenciához a gazdasági diszfunkcionalitás is hozzájárul. Különösen érzékeny ágazatok a szezonális munkák – mondta az InfoRádiónak a Kopint-Tárki vezető kutatója, Hárs Ágnes.

– A becslések szerint a munkaerőnek körülbelül az egyharmada hiányzik a kertészetekből és az agráriumból – mondta az InfoRádiónak Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Hozzátette, a helyzet annyira kritikus, hogy immár nagyon gyakori, hogy – gyümölcsfajtól változóan – a termés 10-20 százaléka betakarítatlanul marad, vagy megkésve, rossz minőségben, jóval alacsonyabb áron, feldolgozóipari termésként tudják betakarítani.

A szakember szerint a hiány már 4-6 éve jelent folyamatos gondot, főként a gyümölcs- és zöldségtermesztésben. Ezek ugyanis nagyobbrészt alkalmai munkaerőt foglalkoztatnak, a szamócaszedés például csak 3-4 hónapra ad munkát a dolgozóknak. Vannak olyan gyümölcsfajok, amelyek 5-7 hónapra való munkát adnak, de nagyon kevés – jellemzően a hajtatott, fóliás-üvegházi zöldségek termesztése – biztosít hosszabb távra, 10-11 hónapra való foglalkoztatást. Ilyen alkalmi munkavállalót találni nagyon nehéz, főként ha csak néhány hónapra van feladat, hiszen mindenki a hosszabb munkákat keresi. Ráadásul a munkaerőhiány mértéke a termény típusán kívül függ attól is, hogy mekkora a termés, illetve hogy milyen jellegű (kézi vagy gépesített) a betakarítás.