Farkas Sándor a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének fórumán kijelentette: ma még a magyar növénytermesztés nem tudja előállítani a szükséges mennyiségű szemes fehérjetakarmányt, ezért import szóját kell felhasználni, és a piac sem ismeri el a nem genetikailag módosított (GMO) takarmányokkal nevelt állatok értékét.

Kifejtette: a szójatermesztés fontos lehetőség a magyar termelőknek, de gazdaságossága kérdéses. Száraz hónapokban az Alföldön például hektáronként 3-3,2 tonnánál nagyobb termést nem lehet elérni - mondta.

Ha fennmaradnak a fehérjetakarmány-termesztési támogatások, és a fajtanemesítők is arra törekszenek, hogy öntözéssel a 3,5-4 tonnás hozam elérhető legyen, akkor "közelíthetünk ahhoz, hogy szemes fehérjetakarmányból önellátóak legyünk" - jegyezte meg.

Az államtitkár kitért arra, hogy a parlament várhatóan júniusban dönt arról, hogy 2019. január 1-től öt százalékra csökken az UHT és az ESL tej áfája, ami kiszoríthatja a szlovák és a többi, importból származó tejet az üzletekből, és végső megoldás lehet a tejpiaci válságra - mondta. Hozzátette, remélhetően a fogyasztók is tapasztalni fogják az áfacsökkentés hatását.

Hozzátette, a zöldség- és gyümölcságazatban is el kell indítani az általános forgalmi adó csökkentését.

Farkas Sándor emlékeztetett arra, hogy 2010 és 2017 között jelentősen, folyó áron számolva 52 százalékkal, 2568 milliárd forintra nőtt a mezőgazdaság, ezen belül 47,2 százalékkal, 883 milliárd forintra az állattenyésztés kibocsátása, és 52,2 százalékkal, 8896 millió euróra az agárexport volumene.

Az idei termésről szólva elmondta: az Alföldnek számos pontján gyenge kukoricatermés várható, vannak olyan kalászos táblák, ahol megszorultak a szemek a kalászban, és a repce sem fejlődött megfelelően. Ugyanakkor az ország nagy részén, ahol elég eső esett, bizakodhatunk - fogalmazott.

Kijelentette: a magyar mezőgazdaság hosszú távon támogatások nélkül nem fog fennmaradni. Utalt arra, hogy az állattenyésztő vállalkozások adózás előtti eredményében a jövedelempótló támogatások aránya 2011 és 2016 között 7-323 százalékkal nőtt. A legnagyobb mértékű támogatást a sertés-, a húsmarhatartók és a tejelő tehenészetek kapják. Ennek társadalompolitikai célja, hogy a vidéken élő emberek hosszú távon helyben maradjanak - mondta, hozzátéve: fontos, hogy a vidékfejlesztés 2018-ban visszakerült az agrártárcához.