A beérkezett adatok alapján a dísznövénytermesztésre használt terület összesen 1280 hektár volt Magyarországon 2017-ben, ebből szabadföldi 1214, fedett, fűthető 54, fedett, fűtetlen 12 hektár.
A dísznövénycsoportok közül 2017-ben a faiskolai növények termesztőterülete volt a legnagyobb 1145 hektárral. A dísznövénytermesztésre használt teljes terület 89 százalékán faiskolai tevékenységet végeztek, 4 százalékán vágott virág, vágott zöld, míg 3 százalékán cserepes és hagymás dísznövénytermesztés folyt. A faiskolai növények termesztése szinte teljes egészében (99,2 százalékban) szabadföldi területen történt 2017-ben, a fedett terület aránya mindössze 0,8 százalékot ért el. A vágott virágok területének 60 százaléka fedett, fűthető, 28 százaléka szabadföldi, 12 százaléka pedig fedett, fűtetlen terület volt. A cserepes növények termesztésére használt terület 14 százaléka szabadföldi, 81 százaléka fedett, fűthető, 5 százaléka pedig fedett, fűtetlen terület volt 2017-ben.
Az összes adatszolgáltató 17 százaléka kizárólag vágott virággal, 23 százaléka csak cserepes, kiültetésre szánt, balkon- vagy hagymás növényekkel foglalkozott. A kertészetek 49 százaléka fő profilként faiskolai termelést végzett. Az adatszolgáltatók több mint 10 százaléka különböző csoportba tartozó dísznövényeket termelt egy gazdaságon belül. A dísznövénykertészetekben munkát végzők száma 1965 fő volt, ebből 1205 teljes munkaidőben, 244 pedig részmunkaidőben foglalkozott növénytermesztéssel. A díszkertészetekben alkalmi munkát végzők száma meghaladta az 500 főt, a fentieken túl további közel 60 segítő családtag is közreműködött a kertészetekben. A faiskolákban a dolgozók száma átlagosan 1, míg az intenzívebb növénykultúráknál 10 fő volt hektáronként.
A gyógynövényágazat – az agrárszektor részeként – hagyományosan tartalmazza a gyógynövények gyűjtését, termesztését, felvásárlását és feldolgozását. A felvásárlók alapanyag-beszerzése felosztható termesztett és vadon termő, illetve nyers és drogformátumú gyógynövényekre. A drogformátum a felhasznált gyógynövény legtöbb hatóanyagot tartalmazó része, melyet többnyire szárítással tartósítanak.
A beérkezett adatok azt mutatják, hogy 2017-ben a hazai beszerzésben a virág és a vegyes kategóriában a vadon termőnövények súlyaránya nagyobb volt, mint a termesztetteké. A termesztett gyógynövények beszerzése egyedül a száraz állapotban átvett magfélék csoportjában volt domináns. Az importált gyógynövényeknél –a szállíthatóság és eltarthatóság miatt – a drogállapot (szárított) dominál. A beküldött adatok szerint a virághasznosítású gyógynövények közül a legnagyobb mennyiségben felvásárolt alapanyag a bodza és a kamilla, a leveles gyógynövények közül pedig a citromfűlevél és a csalán-levél volt 2017-ben. A legnagyobb tömegben termesztett növény a füvek közül a lósóska, a benedekfű, a cickafark és a vasfű volt.
További részletek ide kattintva.
