A szaktárca vezetője hangsúlyozta: minden területen hatalmas versenyfutás zajlik a világban, és nem engedhetjük meg magunknak azt a "luxust", hogy lemaradjunk. Szavai szerint olyan fokú verseny van, hogy a szaktárca költségvetésének struktúráját is teljesen át kell értékelniük.
Magyarország a fajtanemesítés területén kiváló potenciállal, kiváló szakembergárdával és elismerésre méltó szakmai múlttal rendelkezik, a kutatóintézetek mégis sokszor filléres gondokkal küzdenek, amin változtatni kell - mondta.
A miniszter szerint az egyik legnagyobb lehetőség abban rejlik, hogy a kutatóintézetek szakembereinek tudását hogyan tudjuk gyakorlati előnnyé változtatni a termőföldeken, hogyan sikerül a kutatási eredményeket és a gazdák erőfeszítéseit, szorgalmát és szaktudását úgy egyesíteni, hogy abból például a búza esetében 8-10 tonnás hektáronkénti termés és kiváló minőség legyen.
Nagy István utalt arra, hogy a világban egyre nagyobb az élelmiszerek iránti kereslet, az előrejelzések szerint 2050-re a Föld népessége meghaladja a 9 milliárdot, és ellátásukhoz kétszer annyi alapvető élelmiszerre lesz szükség, mint most. Ennek előállításához például búzából évente 2,4 százalékkal kellene növelni a világban a termelés mennyiségét, a növekedés viszont napjainkban mindössze 0,9 százalék.
Mindezek mellett a klímaváltozást és annak hatásait is figyelembe kell venni. Olyan új bőtermő fajtákra van szükség, amelyek elviselik a szélsőséges időjárási körülményeket, tűrik a szárazságot, ellenállóbbak a betegségekkel szemben és jobban képesek hasznosítani a talajban lévő tápanyagokat, például a nitrogént és a foszfort - fejtette ki a miniszter.
Nagy István hangsúlyozta: Magyarország továbbra is tartja magát a GMO-mentességhez, és olyan értéknek tartja azt, amely versenyelőnyt jelenthet számunkra. Megkerülhetetlen azonban a precíziós növénynemesítés, amelyet nem szabad összekeverni a genetikailag módosított növény-előállítással - jelezte.
Magyarázata szerint a precíziós növénynemesítés során az adott növény génállományának, alapvető jellemzőinek megváltoztatása nélkül próbálnak meg a szakemberek olyan egyedeket létrehozni, amelyek jobban megfelelnek a természeti környezet gyors változásainak.
A miniszter előadásában elismerően szólt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Vas megyei szervezetéről, amely negyedik éve szervez fajtabemutatókat, összefogja és képzi a helyi gazdálkodókat. Ennek eredménye meg is látszik, hiszen például búzából a vasi hektáronkénti terméseredmények és a minőség is messze meghaladják az országos átlagot - tette hozzá.
Petőházi Tamás, a Gabonatermelők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke egyebek közt arról szólt, hogy a világgazdasági hatások - az energiaárak emelkedése - miatt a gabona ára várhatóan emelkedni fog a piacon, ez pedig a termelők számára kedvező.
Nem kell félni a génszerkesztéstől
Győrffy Balázs, az agrárkamara országos elnöke a szaporítóanyag-előállítás szükségesnek vélt változásairól és a precíziós nemesítésről is beszélt. Magyarországon jelenleg 125 ezer hektáron folyik szaporítóanyag-termesztés: vetőmagot 120 ezer hektáron, vegetatív szaporítóanyagot 4100 hektáron állítanak elő. Közel 1000 vállalkozás foglalkozik ezzel. Az ágazat jelentős értéket állít elő, a mezőgazdaság teljes éves kibocsátásából 9 százalékkal részesül. Magyarország pedig a világ 6. legnagyobb vetőmag-exportőre.
– A szaporítóanyag-előállítás kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű, ezért elengedhetetlen az ágazat versenyképességének javítása. Ehhez a felügyeleti és a fajtakísérleti rendszer átalakítása, az öntözött területek növelése és a modern nemesítési eljárások alkalmazása szükséges – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Vassurányban megrendezett búza fajtabemutatón 2018. június 28-án.
A NAK elnöke szerint a jelenlegi felügyeleti rendszer átalakításra szorul, a szaporítóanyag-minősítésnek olyan hatósági szakmai szolgáltatásnak kell lennie, ami a piaci igényeket szolgálja. A cél a jelenleginél rugalmasabb, olcsóbb, megbízhatóbb, központi szakmai irányítás alatt álló szaporítóanyag-felügyeleti rendszer kialakítása.
– A közelmúltban ismertetett kamarai anyagban javaslatot tettünk arra, hogy ezt a feladatot delegálják a NAK-hoz, ahogy Ausztriában is a tartományi kamarák működtetik a felügyeleti rendszert – hangsúlyozta Győrffy Balázs.
A NAK elnöke szerint emellett a fajtakísérleteket is új alapokra kell helyezni. Jelenleg ugyanis néhány kivételtől eltekintve Magyarországon nem vizsgálják a növényfajták gazdasági értékét. Enélkül viszont elképzelhetetlen a termelés hatékony fejlesztése. Ugyancsak kiemelt jelentőségű az öntözésfejlesztés: Magyarországon még a legaszályosabb években is csak a mezőgazdasági terület két százalékát (az uniós átlag negyedét), 100 ezer hektárt öntözünk, ezt 20 éven belül legalább egymillió hektárra kell emelni.
Győrffy Balázs úgy vélte, a szaporítóanyag-előállításban a génszerkesztéstől sem kell megijedni, mivel az nem génmódosítást (GMO) jelent!
– Ezt a precíziós nemesítésnek is nevezett eljárást ma már szerte a világon használják, sorra jelennek meg az ilyen módon létrehozott, a jelenlegieknél jóval versenyképesebb fajták. Ennek alkalmazásával, és megfelelő pénzügyi eszközök, célzott projektek segítségével hazánk ismét úttörő lehet a növénynemesítés terén – tette hozzá a NAK elnöke.
A precíziós nemesítésre kitért előadásában Pusztavámi Márton, a NAK Vas megyei elnöke is: mint mondta, Angliában a módszerrel nitrogéngyűjtő baktériummal „rendelkező” búzafajtát is létrehoztak, ami azzal jár, hogy ez kevesebb nitrogéntartalmú műtrágyát igényel. Mi több, az ugyancsak felszólaló Nagy István agrárminiszter szerint ezzel az eljárással a búza fehérjetartalma akár 14-ről 20 százalékra is növelhető lenne, így kiválthatná a szóját és az állattenyésztés takarmányigényeit is kielégíthetné.
