Dömcsök Béla, az Apicon Zrt. vezérigazgatója | Fotó: Bach Máté/Magyar Idők
Egyedülálló hazai innováció vethet véget a méheket évtizedek óta pusztító atkafertőzésnek. Az Apicon Zrt. által kifejlesztett intelligens technológia amellett, hogy az ágazatban előforduló valamennyi problémára megfelelő választ kínál, a globális beporzási krízis kezelésében is segítséget nyújthat.
Dömöcsök Béla, a startup cég alapítója és vezérigazgatója a lapnak elmondta: szükségessé vált a technológiaváltás, a méhészek ugyanis világszerte még mindig az 1851-ben feltalált kaptárokkal dolgoznak, de az ágazatban napjainkban jelentkező kihívások kezelésére ezek az eszközök már nem alkalmasak.
A hazai méhkolóniákra az 1970-es évek közepétől egyre nagyobb veszélyt jelent az úgynevezett varroa atka. A méhek testét átfúró, abból táplálkozó úgynevezett vektorparazita az immunrendszert megkerülve utat nyit a kórokozóknak. Bár az elmúlt évtizedekben számtalan házi praktikával, méhészeti vegyszerrel és genetikai megoldásokkal próbálták megóvni a méheket az időközben világszerte elterjedt élősködőtől, máig nem sikerült olyan módszert találni, amely megnyugtató eredményre vezetett volna.
Az 1991 óta különféle innovatív műanyagipari termékek gyártásával foglalkozó, szintén Dömöcsök Béla által irányított Acryltechnika Kft.-t 2007-ben kereste meg egy állattartási eszközöket forgalmazó megrendelő, aki a megadott paraméterek alapján méhek varroaatka-mentesítését célzó kaptár kidolgozásával és a sorozatgyártás előkészítésével bízta meg a céget. A fejlesztés eredményeként megszületett az ágazatban korábban nem alkalmazott, kiváló hő- és hangszigetelő képességű, antibakteriális hatású anyagból gyártható forgófészkes kaptár.
Az üzemi próbákon ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy a 2004-ben Magyar Innovációs Nagydíjjal kitüntetett, úgynevezett Kónya-féle forgófészkes kaptár valójában nem működőképes. Dömöcsök Béla szerint főként azért, mert a méhek a ragasztásukkal akadályozni tudták a megoldás lényeges elemének számító fészekelfordítást.
– Megbízónk a kudarc hatására 2008 végén felhagyott a fejlesztéssel. Ugyanakkor, érzékelve a varroaprobléma megoldása iránti globális piaci igényt, 2009-ben önálló kutatás-fejlesztésbe kezdtünk – emlékezett vissza a szakember.
Időközben azonban a kezdeti célt, a méhészek meglévő eszközeibe integrálható, varroaaktivitást fékező hengerfészek koncepcióját felváltotta a vadonélő beporzó rovarok vészes fogyatkozása miatt mélyülő globális beporzási krízis megoldása iránti ugyancsak fokozódó igény.
– Akkoriban vált nyilvánvalóvá, hogy az akár nagy távolságra is a virágok közelébe szállítható kaptárokban élő mézelő méhek már a közeljövőben kulcsszerepet játszanak az élelmiszertermelés és környezetünk biológiai sokféleségének fenntartásában – jelezte Dömöcsök Béla. Az új ApiCon koncepció elsődleges céljává tehát a sikeres beporzás lehetőségének megteremtés vált.
A komplex feladat – a beporzás és a méztermelés elősegítése – digitális megoldást, új partnerek és tőke bevonását igényelte. Ezt követően alakult meg az Apicon Zrt., amelyhez 2015-ben csatlakozott egy szoftverfejlesztő partner, a Smart Id Technologies Kft.
A kísérleti fejlesztést mindeddig finanszírozó és ipari hátterét adó Acryltechnikával együtt mára sikerült egy olyan méhészettechnológiai eszközt kifejleszteni, amely valódi áttörést eredményezhet a varroa atka elleni védekezésben azáltal, hogy egyszerre akadályozza az élősködők szaporodását és lehetővé teszi a nagy mennyiségű gyűjtőméhvel rendelkező, úgynevezett szuperkolóniák létrehozását, illetve fenntartását.
– A kolónia aktív időszakában rendszeres időközönként kismértékben elfordítjuk a hengerfészket, ezzel megakadályozzuk az atkák elszaporodását. A telelésre felkészített méhcsaládok fészke tehát vegyszerek alkalmazása nélkül, hőkezeléssel mentessé tehető az atkáktól és az emésztési rendellenességet okozó nozémától is – hívta fel a figyelmet a szakember.
Mivel a kompakt konténerekbe beépített kaptárokat számos érzékelővel szerelték fel, a számítógéppel vezérelt rendszer figyeli a nem hermetikusan zárt telelőfészek hőmérsékletét és páratartalmát is. Ha ez utóbbi a beállított érték fölé emelkedik, a rendszer automatikusan beavatkozik. Az okoskaptár mindemellett figyeli a külső hőmérsékletet, a páratartalmat, a szélsebességet, és a már aktív kolónia méheit csak akkor engedi ki, ha a külső körülmények optimálisak repülésre, gyűjtésre.
A technológia tehát amellett, hogy biztosítja a maximális higiéniát a kaptáron belül, fokozottan ügyel a méhek védelmére, ráadásul a beépített alkalmazásoknak köszönhetően pontos nyomon követhetőséget biztosít. Így például a méz földrajzi eredete, mennyisége, a termelés környezeti és technológiai paraméterei dokumentálhatók.
Dömöcsök Bélától megtudtuk: a startup első számú célja, hogy egy befektető segítségével elindulhasson a termék hazai sorozatgyártása. Ezt követően franchise-rendszerben a világ minden táján elérhetővé tennék a technológiát.
A berendezés prototípusa már elkészült, a fejlesztésnek az Európai Unió több tagállamában, Ukrajnában, a FÁK-országokban és Kanadában kiterjesztett, érvényes szabadalmi oltalma van, az Amerikai Egyesült Államokban pedig folyamatban van a szabadalmaztatás. Érdeklődők bőven akadnak, az Egyesült Államoktól egészen Új-Zélandig számos lehetőséget látnak az értékesítésre.
A technológia a méhészek mellett ugyanis azon mezőgazdasági termelők érdeklődését is felkeltheti, akiknek az ültetvényein gondot okoz a beporzó rovarok hiánya. A beporzó szolgáltatás igénybe vétele egyre gyakoribb a világban, az Egyesült Államokban például a kereskedelmi méhészetek egy részének ma már ez a tevékenység jelenti a fő bevételi forrást.
A cégvezető nagy lehetőséget lát emellett az új-zélandi piacban is. A szigetország az elmúlt években jelentős manukatelepítési programot indított el. Az orvosi minőségű, valódi manukaméz iránt a prémiumpiacokon a kínálatot messze meghaladó igény van. Ezt felismerve Új-Zéland nemesített manukaültetvények telepítésbe kezdett. A magyar innováció a technológiaváltásban nyújthat segítséget az új-zélandi termelőknek.
Ugyanakkor a hazai méhészeti ágazat szempontjából sem irreleváns a fejlesztés, hiszen az okoskaptárak alkalmazása nagyban növelheti a méhészek versenyképességét.
