A magyar barackpiac a maga negyvenezer tonnás éves átlagtermés mennyiségével nem meghatározó az unión belül. Ebből éppen hogy tudjuk fedezni a hazai igényeket – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Hunyadi István, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) szakmai igazgatója. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei év elég szerencsétlen a hazai baracktermesztőknek, hiszen az egyik meghatározó hazai termőterületen, Szatymazon és környékén – amely 1500–2000 hektár – igen komoly fagykárokat szenvedtek tavasszal a termelők, a mínuszok nagyságrendileg a termés nyolcvan százalékát elvitték, és ez az országos termésátlagot is komolyan befolyásolja – vélte a szakember. Hunyadi István elmondta, hogy emiatt idén gyenge éve van a hazai őszibarack- és nektarintermelőknek. Hozzátette, hogy ez az áraknak sem tesz jót, ami jelenleg 600–800 forintot jelent.

Ehhez képest az Europech előrejelzése szerint az idei évre a 2018. évi európai őszibarack és nektarin termésmennyisége elérheti a 2,83 millió tonnát. Ebben nincs benne az ipari célú, jellemzően konzervnek termesztett őszibarack mennyisége. A 2,83 millió tonna tizenegy százalékkal kevesebb, mint a 2017. évi mennyiség és négy százalékkal marad el a 2012–2016. évek átlagától. Az előző évhez képest nyolc százalékkal kevesebb őszibarack, tizenkét százalékkal kevesebb laposbarack és tizenhárom százalékkal kevesebb nektarin várható.

A tavalyi évhez viszonyítva a meghatározó termelő tagállamok többségében csökken a termésmennyiség, Spanyolország 1,2 millió tonna, Olaszország 1,07 millió tonna, Franciaország 210 ezer tonna termésre számít. Egyedül Görögországban növekszik, 360 ezer tonna a várakozások szerint, ez húsz százalékkal több barackot jelent. Az idei szezont a február–márciusi időjárás befolyásolta. A lehűlések, fagyok a korai fajták virágzását zavarták meg, ezeknél csökkent a mennyiség, és tolódott a betakarítás. Ami a konzervipari céltermelést illeti – amit Görögország folytat igazán számottevő volumenben – jó termés ígérkezik. Görögországban az ipari céltermelés aránya az utóbbi időben egyre jobban nő, amelynek a továbbra is fennálló orosz embargóban és az ezzel járó exportpiaci nehézségekben keresendő a magyarázata.