Az ország második legnagyobb, 6400 hektárnyi területű borvidéke a mátrai. Kovács Zita, a hegyközségek tanácsának elnöke arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a tavalyi természeti csapások, elsősorban a jégverés, idén elkerülték a Mátraalját. Ennek is köszönhetően a szőlő egészséges és szép. Fajtától függően 90 és 110 mázsa termés lehet egy-egy hektáron - mondta.

"Borvidékünkre jellemzőek az illatos szőlők, az Irsai Olivér és a muskotályos fajták, ezek korán érnek" - mondta az elnök. Közölte: nem gondolja, hogy probléma lesz a szőlő minőségével és a borral idén.

Pál Sándor, az 5400 hektárt meghaladó területen gazdálkodó Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke is korábbi kezdést prognosztizált. Ennek oka, hogy kora tavasszal nagyon előreszaladt a természet, hamarabb fakadtak a szőlők a megszokotthoz képest.

Az egri borvidéken nagyon korai fajták, mint a csabagyöngye vagy az Irsai, nincsenek, illetve kevés fordul elő. Azoknak a fajtáknak, amelyek itt nagyobb tömegben teremnek és koraiaknak számítanak - a zenit, a zengő, a zefír -, a szürete valamikor augusztus huszadika környékén kezdődhet. A megszokott rend alapján inkább szeptember első napjaiban szokták szedni ezeket a szőlőket.

A hegybírók termékbecslése a tavalyit 5-6 százalékkal meghaladó mennyiség. A 2017-es 85 mázsával szemben 92 mázsa hektáronkénti szőlő várható. Az időjárás ezt még befolyásolhatja - mondta Pál Sándor.

A gombafertőzések nagy veszélyt már nem jelentenek. A csapadékos ősz és a botrytis (szürke rothadás) még befolyásolhatná a kilátásokat. Peronoszpóra, lisztharmat veszélyét a szakemberek nem látják. Egy esős ősszel fellépő rothadás károsíthatná a szőlőket, és a minőséget is rontaná - mondta az egri hegyközségek tanácsának elnöke.

A tájékoztatás szerint a mátrai borvidéken az idén nem emelkednek az árak, kilónként, fajtától és minőségtől függően, 80-120 forintért vásárolják majd a szőlőt. Az egri borvidéken minden szőlőnél 5-6 százalékos emelkedés várható, az egyik fő fajtáért, a kékfrankosért például 115 forintot adtak tavaly.