© Reviczky Zsolt
Ráálltak a meggyre és a ribizlire, ami nyerő húzás volt. A növénykultúra és a technológia megváltoztatásával a bezárás helyett idén májusban 1 milliárdos fejlesztést valósítottak meg az apró sváb faluban. Pudingokba, müzlikbe, joghurtokba, pizzákra készülnek a Berkenyén feldolgozott gyümölcsök és zöldségek - egyebek között a Dr. Oetker és Nestlé termékeibe is. Ottjártunkkor épp a ribizli feldolgozását láthattuk, a technikusok pedig egy külön csarnokban a szilvára készítették elő a gépsort.
A Budapesttől 50 kilométerre, Vác felé északra, Nógrád megye nyugati részén található 650 fős falu mellett minden irányban szép táblákon sorakozik 140 hektár gyümölcsös; főleg alma, meggy és ribizli teríti be a Börzsönytől keletre található település környékét. Schmidt Szilárd, a Berkenye Faluszövetkezet elnöke azt mondja, a szövetkezet 100 hektár szántót és az említett gyümölcsöst fogja össze, ahonnan a termést a faluszéli hűtőházba viszik feldolgozásra, fagyasztásra és raktározásra. 80 százalékban exportra termelnek: a cél Ausztria, Németország, Franciaország, Hollandia és Belgium.
Az 1 milliárdos, fele-fele arányban saját, illetve Széchenyi 2020 programos beruházással megduplázták a hűtőház és a feldolgozó kapacitását. Ezer-ezer négyzetméteren egy 1500 tonna kapacitású tárolót és egy feldolgozóüzemet építettek, továbbá vettek egy optikai válogatógéppel és automata csomagológéppel ellátott meggymagozósort, valamint paprikakockázó és almahámozó-gépeket. Összességében a tavalyi 1500-hoz képest ma már 3 ezer tonnát tudnak tárolni, a feldolgozó kapacitása pedig 2500-ról 5000 tonnára bővült.
„Eddig mindig kisebb lépésekben haladtunk, így egyszerre 3-4 új gép beüzemelése már rutinná vált, de az új gyártósornál közel 50 különböző gépet kellett beállítani, az nem volt könnyű. Ennyi gép működtetésének betanulása normális esetben több hét, nekünk erre mindössze néhány napunk volt” - mondja Schmidt Szilárd.
A családban maradt a Faluszövetkezet és a TÉSZ irányítása
A Faluszövetkezetet a települést 29 éve, előbb tanácselnökként, aztán polgármesterként vezető Schmidt Józsefné, az elnök édesanyja alapította 1992-ben, amikor a rendszerváltást követően több tucat taggal együtt kivált a Nógrádi Szövetkezetből. A régi tyúktelep helyén kezdték szántóföldi növénytermesztéssel. Emellett a településen szinte minden családban volt gyümölcs-, főleg málnatermesztés is, ezért két évre rá pályázati pénzből megépült egy 300 m2-es hűtőház, egy kis feldolgozóval. A málna nagyon ment, több 100 hektár volt a környéken. Akkor még a megfelelő, hűvösebb, páradús időjárás és az emberek kedve is megvolt a termesztéshez. Persze a legfontosabb az volt, hogy nagyon jól fizetett. Ráadásul a délszláv háború miatt visszaesett a hagyományosan jó szerbiai termesztés, ami szintén segítette a magyar málnából élők helyzetét. Ahogy nőtt a málna sikere, úgy növelték folyamatosan néhány évente a feldolgozó kapacitását.
Időközben a málna jövedelmezősége jóval alacsonyabb lett: kínálati piac alakult ki. Schmidt Józsefné épp ekkor, 2008-ban csábította haza fiát, Szilárdot a MOL-tól, ahol a benzinkutak fenntartásáért felelt.
„Míg 20 éve a málna kilója 200-230 forint volt, ma 550-ért, körülbelül a kétszereséért lehet eladni. Viszont a költségek 10-15-szeresükre emelkedtek. Ekkor megnéztük, melyik gyümölcs nem annyira kézimunkaigényes, mint a málna, és gépi betakarítású gyümölcsök termesztésére és feldolgozására álltunk át. Meggy-, szilva- és ribizli-ültetvények telepítésébe kezdtünk, és 2008-tól erőteljes technológiai fejlesztésbe fogtunk” – mondja az ügyvezető.
172 alapító taggal létrehozták a Nógrádi TÉSZ-Kft-t, ami a gazdák közötti kapcsolattartásban, a technológia fejlesztésében, az inputanyag-ellátás szervezésében és folyamatos tanácsadással segíti a tagokat. A Faluszövetkezet feladata pedig a feldolgozás, a gyorsfagyasztás és a tárolás. A két cég együttműködésével lefedik az egész folyamatot a termesztéstől az értélesítésig. Jelenleg 50 főt foglalkoztatnak, a létszám a szezonban 100 fölé megy.
„Összehangoltuk a gazdálkodást, így mindenki tisztában van azzal, mire számíthat. Kialakult a saját rendszerünk, főként a saját termelőink termékét dolgozzuk fel, tároljuk, és visszük exportra. Tudjuk, hogy a tagok milyen növénykultúrát és abból mennyit termesztenek, tőlük minden esetben megvesszük a termést. A Hűtőháznak pedig megvannak a piacai, ahol értékesíti a fagyasztott termékeket. Ami pedig még esetleg hiányzik a megrendeléshez, azt máshonnan vásároljuk meg, ez lehet akár külföld is. Az elmúlt 10 évben eljutottunk oda, hogy ma már a bogyós és a csonthéjas gyümölcsöket szinte emberi kéz érintése nélkül dolgozzuk fel a teljesen automatizált gépsorokon” – mondja az ügyvezető.
A legtöbb meggyből van náluk. Közel 2 ezer tonna meggy alapanyagot dolgoznak fel évente, ami 25-30 százalékot tesz ki, ezt a bodza követi 20 százalékkal, ezen kívül még kajsziból, ribizliből és almából van nagyobb mennyiség. 40-50 tonnányi biogyümölcsöt is készítenek: meggyet, ribizlit és valamennyi málnát is. Június elején kezdődik a szezon, és szeptember vagy október végén fejeződik be. Ebben az időszakban érkezik be feldolgozásra a gyümölcsök legnagyobb része, ekkor a legintenzívebb a munka. Ha ez a néhány hónap jól sikerül, úgy valószínűleg az év is jövedelmező lesz.
Karácsonyra is tudnak ribizlit vagy kajszit szállítani
A konzerviparban a főzéssel sok értékes anyagát elveszíti a gyümölcs. A gyorsfagyasztással viszont akár két évig is megőrzi a természetes beltartalmi értékét - mondja az ügyvezető. Vannak olyan termékek, amiket nem piacképes állapotban fagyasztanak le. Ezeket raktározzák, és a szezonon kívül dolgozzák fel.
Ha például egy vevő karácsonyra szeretne több tonna piros ribizlit és barackot, akkor a nyáron elraktározott alapanyagot készre gyártják és kiszállítják neki.
A gyorsfagyasztott meggy ízét az ár is meghatározza
Ez pedig fordítva is igaz: az íz is meghatározza az árat - teszi hozzá Schmidt Szilárd. Európában a meggy 80 százalékát a Lengyelország, Magyarország és Szerbia termeli. Az az általános hiedelem, hogy a magyar gyümölcs eleve jobb a külföldinél a meggy esetében történetesen igaz. Az itteni földrajzi és éghajlati viszonyok miatt van íze és zamata, egyszerre édes és savanyú. A déli szerb inkább édes, az északi lengyel inkább savanyú. Ezért a szerb és a magyar meggyet szívesebben használják fel a megrendelők. A lengyeleké kevésbé jó minőségű, de náluk van a legnagyobb mennyiség. A 350-450 ezer tonna európai meggyből 180 ezer lengyel, így a fagyasztott piacon ez alakítja ki az árakat. A vásárló általában az ízek alapján dönt, de ha az árkülönbség meghaladja a 10 százalékot, akkor a gyengébb minőségű meggy is megfelel a feldolgozók számára, hiszen a főként joghurtba kerülő termék ízét ízjavítókkal tudják fokozni.
Schmidt Szilárd kérdésünkre azt is elmondta, hogy miért nagyon alacsony idén a meggy ára Európában: a kimagasló mennyiségű termés miatt erős kínálati piac alakult ki. Ez ránk is hatott, mert amint a feldolgozott termék bekerül a dobozba, nem magyar, szerb, vagy lengyel, hanem azonnal világpiaci ára van. Ezért a végtermék ára is drasztikusan csökkent kilogrammonként 1 euró környékére, ami tavaly a lengyelországi fagyok miatt akár a duplája is volt.
Forrás: Csurja Zsolt/hvg.hu
