Több érmelléki településen is kiürülnek a hét végén a disznóólak, a magyar határ közelében fekvő tömbmagyar vidéken ugyanis a hatóságok számos sertéspestisgócot azonosítottak, és több mint 1200 példány kényszerlevágását rendelték el. A gyanú már korábban felmerült, de kommunikációban nem voltak erősek az illetékesek: a települések határában felállított rendőrségi szűrőkről inkább az a hír terjedt, hogy szökött rabokat keresnek, nem pedig beteg sertéseket.

Mindez azonban csak csepp a tengerben. A romániai termelői kör képviselői szerint a teljes sertéságazat jövőjét veszélyezteti az afrikai pestis egyelőre feltartóztathatatlan terjedése az országban; a jelenséget sokan már nemzetbiztonsági kockázatként emlegetik. Júliusban 72 százalékkal nőtt a gócpontok száma az országban.

– Ha nem sikerül feltartóztatni a kórt, a teljes állatállományt fel kell áldozni, és az Románia elszigetelődését is maga után vonná – kongatta meg a vészharangot a sertéshúsipari munkáltatók szövetségének ügyvezetője.

Stanca Tudor szerint csak idő kérdése, hogy a környező országok mikor fogják szigorítani a romániai áruk kivitelét. – Ha a hatóságok nem állítják meg a betegség terjedését, az állomány legkevesebb 80 százaléka elpusztulhat. A kór terjedése esetén a nyakunkon marad, amit előállítunk, mert a romániai ágazat jó ideig nem léphet ki a nemzetközi piacra – fogalmazott.

Ha Románia nem exportálhat több sertéshúst és húskészítményt az unió tagállamaiba, az az ágazati szereplők több mint felének csődjéhez vezethet. Ioan Ladosi, a sertéshústermelők országos szövetségének elnöke is a következményekről beszélt: jelentősen megnő a sertéshús-behozatal, drágul a hús, ami megduplázhatja, de akár egymilliárd euróra is emelheti a romániai feldolgozók költségeit.

A termelők beadványban fordultak a kormányhoz, amelyben azt kérik, hogy ne csak az állatok nélkül maradó gazdák részesüljenek kártérítésben, hanem a hizlaldák tulajdonosai is. Ők ugyanis járulékos veszteségeket is kénytelenek elszenvedni, miután jelentős részük bankhitelből épített farmot, a teljes állomány feláldozása mellett pedig kidobhatják a vásárolt takarmányt is.

Petre Daea mezőgazdasági miniszter nemrég bejelentette, hogy az állam megtéríti a tenyésztőknek okozott kárt, illetve hogy a betegség gócpontjainak felszámolása és az érintett farmok fertőtlenítése után újratelepítik a sertésállományt. A gazdák azonban elégedetlenek a felkínált kártérítés 6,2 lejes (450 forintos) mértékével, ami jóval alatta marad az élősúly 8-10 lejes kilogrammonkénti árának.

A helyzet súlyosságát jelzi az is, hogy egyre hangsúlyosabban felmerül: a sertéspestis problémájának kezelése ne csak az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóságra és a mezőgazdasági minisztériumra háruljon, a koordinációt vegye át a legfelsőbb védelmi tanács.

Románia amúgy is meglehetősen importfüggő, ami a sertéshúst illeti, 2017-ben például 475 millió euró értékben hoztak be húst, a kivitel pedig legfeljebb 56 millió euróra rúgott. A masszív kényszervágások nyomán a kilences szorzó meg is duplázódhat, az óhatatlan drágítás pedig egy sor egyéb termékágazat árait is erőteljesen befolyásolja. A 102 millió tonnás behozatal elsősorban Németországból, Magyarországról, Hollandiából, Spanyolországból és Lengyelországból származik, ezek az országok jelentős pluszpiachoz juthatnak a sertésvész nyomán.

A legfrissebb adatok szerint az országban már több mint 61 ezer sertést pusztítottak el, túlnyomó többségüket a Fekete-tenger és a Duna-delta térségében, ahol a járvány sokkal agresszívabb, mint a nyugati országrészben.

A kór 2017 júliusában jelent meg, amikor Szatmárnémeti környékén két háztáji gazdaságban talált fertőzött állatokat a hatóság. Azóta lassan terjed, illetve stagnál: Szatmár, Bihar és Szilágy megyében eddig tizennégy településen több gócot azonosítottak, ahol eddig 13 vaddisznót, valamint több mint 250 házi sertést pusztítottak el.

A hét elején az illetékesek Románia nyolc megyéjében, 98 településen 578 gócot tartottak számon, ugyanakkor a járvány mérséklődéséről számoltak be.