Veszteséges is lehet az idei esztendő az almatermesztőknek, a tizenhárom forint kilónkénti léalmaár nagyon alacsony, ez csupán a betakarítás, a rakodás és az üzembe történő beszállítás közvetlen költségeit fedezi. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) tájékoztatása szerint az alma alacsony ára jelenleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelent főleg gondot, az ottani feldolgozó ármeghatározó szerepe miatt azonban a helyzet országos jelentőségű üggyé válhat.
Az ipari alma felvásárlási áráról a termelők és a feldolgozók korábban többszöri egyeztetést folytattak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közreműködésével, ám azon túl, hogy a felek megismerték egymás álláspontját, érdemi megegyezés nem született. A szövetség minden jogszerű intézkedést megtesz a piaci feszültség rendezése és a gazdák méltánytalan helyzetének megszüntetése érdekében – írta a Magosz.
Az Agrárminisztérium az almatermelők oldalán áll
Az Agrárminisztérium keddi közleményéből kiderül, kiemelten fontos számára az almatermelő gazdák és családjaik mezőgazdasági termelésből történő megélhetése, a hazai almatermesztés jövője, ezért kulcsfontosságúnak tartja, hogy a felvásárlók, feldolgozóüzemek a piaci viszonyokat figyelembe vevő, az elvégzett munka értékének megfelelő árat fizessenek az almáért.
Magyarországon az idei almatermés 720 ezer tonna körül várható, ami meghaladja a korábbi években tapasztalt termésmennyiséget, azonban jelentősen elmarad a 2014. évi 920 ezer tonnás rekordterméstől. Az ipari alma árát ugyanakkor az alma sűrítmény világpiaci ára határozza meg, amely pedig elsősorban a kínai almatermés mennyiségétől és a kínai alma sűrítmény export volumenétől függ. Az idei alacsony kínai almatermés mellett az alma sűrítmény világpiaci ára közepes szinten tonnánként ezer euró körül alakul, amely azonban még mindig számottevően meghaladja a 2014. évi alma sűrítmény árakat. Ez az árszint gazdasági számítások alapján lehetővé teszi a 2014. évi 17,2 Ft/kg átlagárat jelentősen meghaladó átvételi árak alkalmazása mellett is a legyártott alma sűrítmény világpiaci árakon történő értékesítését.
Fentiekre tekintettel az Agrárminisztérium álláspontja szerint az idei évben kialakítható olyan felvásárlási ár az ipari alma piacán, ami lehetővé teszi, hogy mind a termelők, mind pedig a feldolgozók megfelelő jövedelem mellett végezhessék tevékenységüket. Ezért támogatjuk az almatermelő gazdák minden olyan megmozdulását, összefogását és érdekérvényesítő tevékenységét, amelyek a méltányos alma átvételi árak elérését szolgálják.
A szakmai szervezeteket is meglepte az alacsony ár
A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) és az ÉKASZ (Alma Terméktanács) ebben az évben is elkészítette almapiaci helyzetértékelését és prognózisát – írja a Magyar Hírlap. Ebből kiderült, az augusztus tizedikén napvilágot látott 13 forintos kilogrammonkénti léalma-indulóár váratlanul érte a termelőket és szakmai szervezeteket egyaránt.
Tény, az Európai Unióban a 2014. évihez hasonló, magas termést várnak (12,6 millió tonna), és Magyarországon is a sokéves átlagnál mintegy huszonöt százalékkal nagyobb, hétszázharmincezer tonna körüli termés ígérkezik.
A tizenhárom forintos kilónkénti léalmaár ennek ellenére alacsony, egyben elfogadhatatlan, mivel ez nagyságrendileg csupán a betakarítás, a rakodás és a üzembe szállítás közvetlen költségeit fedezi. Minden egyéb művelési költség tiszta veszteségként jelentkezik a termelőnél. Ilyen árak mellett értelemszerűen már önmagában a betakarítás végrehajtása is gazdaságtalan, így a termelő számára más racionális megoldás nem marad, mint a fákon hagyni a termést – áll a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet Magyar Hírlaphoz eljuttatott közleményében.
A világ almasűrítmény-piacán is meghatározó Kínában idén az elmúlt tíz év legalacsonyabb almatermése várható, mivel a domináns almatermesztő körzetekben nagyon súlyos fagykárokat szenvedtek az ültetvények. Az utóbbi években megszokott negyvenegy–negyvenhárom millió tonna helyett 31,5 millió tonnás termés várható.
A 2014-hez évhez viszonyítva fontos különbség az is, hogy a hazai termés meg sem közelíti a 2014-es kilencszázhúszezer tonnát.
A hétvégi varsói Prognosfruit konferencián jelen lévő iparági szakértők egybehangzó véleménye az volt, hogy az idén számottevő induló készletek híján igen jó lehetőségei lehetnek az európai sűrítménynek. Véleményük szerint jelen piaci körülmények között a nyolc–kilenc eurócentes kilónkénti alapanyagárat a sűrítménypiac ebben a szezonban hosszabb távon is elbírja majd. A FruitVeB rövid távon nem lát más megoldást, mint a betakarítás és beszállítás szüneteltetésével közösen tiltakozni az alacsony árak ellen.
A gyümölcs globális piacát nézve a 2015. évi hivatalosan lezárt adatok szerint a világ almapiacán 65,97 milliárd érték képződött. A 2007–2015 évek közötti időszakban folyamatos növekedés volt megfigyelhető, átlagosan 4,5 százalék évente – írja szintén a FruitVeB. A termelő országok közül első helyen álló Kína 2015-ben 42,13 millió tonnás termésével a világ almatermelésének negyvennyolc százalékát adta. A második az Egyesült Államok, közel hatmillió tonnával. Lengyelország a globális termés négy százalékával a harmadik helyen végzett.
A 2017/2018 almapiaci évnek hivatalosan is vége, az európai hűtőházakból július folyamán az utolsó tételek is kifutottak. Az új termés betakarítása Európa keleti felén már megkezdődött, Lengyelországban az igen korai érésű nyári almák szedése már június utolsó hetében elindult. A tavalyi szezont meghatározó európai fagyhullám szinte minden tagállamban károkat okozott. A tagállamok összesített adatai szerint az európai almatermés 2017-ben 9,34 millió tonna volt. Ez mintegy hárommillió tonnával kevesebb, mint a megelőző három év átlaga és bő 1,5 millió tonnával marad el a megelőző tíz év átlagától. A tavaszi fagyok legnagyobb vesztese egyértelműen Lengyelország volt.
Az idei évi várakozások az európai almatermésre vonatkozóan optimistának mondhatók. Kisebb-nagyobb természeti csapások előfordultak több tagállamban is, de országos vagy régiós kiterjedésű események nem történtek. Az időjárás is kedvezően alakult, így a meghatározó európai termelő országok jó termésre számítanak.
A bővülő ukrán export miatt is lehetnek még problémák
A 2017–2018-as exportidőszakban Ukrajna 40,9 ezer tonna almát exportált, 3,2-szer többet, mint az előző év ugyanezen időszakában, ez utóbbi ugyanis csak 12,8 ezer tonna volt – hozta nyilvánosságra az ukrán kormány hivatalos Facebook-oldalán. A közlemény szerint a legtöbb almát Ukrajnából Fehéroroszországba, Moldovába és Ausztriába szállították. Keleti szomszédunk más termékekből is többet exportál, Makszim Martinyuk agrárminiszter-helyettes az Ukrinform állami hírügynökség szerint egy kijevi agárrendezvényen bejelentette, hogy az idén rekordtermésre számítanak Ukrajnában kukoricából. Mennyiségről egyelőre nem beszélt, mert a számításokat az időjárás miatt folyamatosan korrigálni kell, végleges számokat ezért csak ősszel közölnek. Búzából idén összesen 16 millió tonnát tervez Ukrajna exportálni – írta a távirati iroda.