A kérdés az, hogy össze tudunk-e fogni 20 ezren – jegyezte meg Nagy István agrárminiszter azt követően, hogy Méhészeti Szövetkezet alakuló ülésén a szövetkezeti formában megvalósuló együttműködés előnyeit, lehetőségeit méltatta a tárcavezető. Mint mondta, Magyarországon 1 200 000 méhcsalád van és 20 000 méhész tevékenykedik, akik a szövetkezeti együttműködéssel nagyobb mennyiséggel tudnak megjelenni a piacon, és magasabb árat alkudhatnak ki.
Szavai szerint Magyarország a mostanihoz hasonló összefogással piacbefolyásoló tényező is lehet a mézpiacon, hiszen az itteni méhészek állítják elő a világ akácméztermelésének 80 százalékát. A miniszter szerint a problémákra csak az összefogás, az egységes értékesítés és egységes beszerzés jelenthet megoldást.
Kitért arra is, hogy kampányokkal már az óvodás kortól ösztönözni kell a méz fogyasztását, és el kell érni az egy főre jutó két kilogrammos éves mézfogyasztást. A magyar méz kiváló, GMO- és antibiotikum-mentes termék – hangsúlyozta.
Az idei méhpusztulásokról az MTI kérdésére elmondta, zajlik a mintagyűjtés és folytatódnak a laboratóriumi vizsgálatok, de a kiváltó okot még nem sikerült megtalálni. A méhészek a napraforgónál a neonikotinoid típusú hatóanyagot tartalmazó csávázószerek használatára gyanakszanak, ám 2018-ban, a vetési időszakra, ilyen vegyszerek használatára egyetlen engedélyt sem adott ki a minisztérium – ismertette a tárcavezető.
Ezt a vegyszert már 10 éve használja a mezőgazdaság, de eddig soha sem okozott problémát, ezért több lehetséges okot is vizsgálnak, mert feltételezhetően több tényező együttesen vezethetett a méhpusztuláshoz – tette hozzá a miniszter.