A baromfitartás költségeinek növekedése – legalábbis a takarmányok esetében – még nem számszerűsíthető pontosan, ezért a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója, Csorbai Attila nem vállalkozott arra, hogy a Világgazdaságnak becslésekbe bocsátkozzon az átadási árak várható emeléséről. Az áremelés okaként a növekvő takarmány-, egyéb input anyag, szolgáltatás és munkaerőköltséget jelölte meg a prognózisában a Baromfi Termék Tanács. A takarmányárakat befolyásolhatják a nagy keverők készletei, vagyis az új áregyensúly szintje mellett az is kérdés, hogy a baromfitenyésztőknek mikortól kell a drágább takarmányt vásárolniuk. Amíg az élőállat-előállításban a takarmányköltségek adják az önköltség körülbelül kétharmadát, a baromfi-termékpálya vágóhídi és feldolgozói szakaszában az élőmunka – minden ágazatban emelkedő – költségének van nagy szerepe.

Igaz, a Magyar Időknek adott nyilatkozatában annyit elárult az elnök, hogy mivel nagyon szerteágazó termékkörről van szó, ezért nem lehet egyetlen arányszámmal érzékeltetni, hogy mekkora emelésre lenne szükség, mindazonáltal a termelők által indokoltnak tartott drágulás nem haladja meg a tíz százalékot. Kérdéses ugyanakkor – jegyezte meg –, hogy ebből mit fogadnak el az áruházláncok s mit hajlandók megfizetni a vevők.

A Magyar Idők cikke szerint a baromfihús ára egyébként a tavalyi áfacsökkentésnek köszönhetően a környező országokhoz viszonyítva még így is itthon a legalacsonyabb. Egyes vállalkozások tapasztalatai alapján önmagában két számjegyű keresletnövekedést generált tavaly a hazai piacon az áfacsökkentés. 

Csorbai Attila szerint a 10-15 százalékosra tehető forgalomélénkülés idén is folytatódhat. Elsősorban a magasabb értékű húsrészek – mint a mell- és combfilé, illetve a kacsa- és pulykahús – forgalma bővült, esetenként két számjegyű mértékben. Ez a kereslet pedig lehetőséget teremt arra, hogy az áruházláncok emeljék a beszállítói és a fogyasztói árakat is.

Csirkéből, víziszárnyasokból és pulykából is nagy mennyiséget szállítanak a külpiacokra a vállalkozások. Csorbai Attila szerint az említett áremelést a hazai mellett az exportpiacokon is érvényesíteni kellene. Úgy tűnik, erre egyébként idén lesz is lehetőségük a termelőknek és feldolgozóknak.

Bizonyos csirketermékekből például kereslet alakult ki a régióban, amit a brazil húsbotrány is tovább növelt, a korábban beszállított jelentős mennyiség kiesése nagyon hiányzik a piacról. Ennek köszönhetően a termelők vélhetően könnyebben érvényesíthetik a megnövekedett termelési költségeket az átadási árakban.