Az utóbbi időszakban országos szinten több probléma jelentkezett az ökológiai másodvetésekben. Felmerülő gond a nagymértékű gyomosodás: leggyakrabban a parlagfű jelent meg EFA-területként elszámolt területeken. Mivel 2018-tól növényvédőszer-használati tilalmat vezettek be a zöldítésben a táblaszintű ökológiai jelentőségű területeken, így az eddig megszokott gyakorlattól eltérő megoldások alkalmazása vált szükségessé. A védekezéseket olyan módon kell végrehajtani, hogy bizonyítható maradjon az EFA-elem kialakítása és annak fenntartása - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján. 

Így ha a gyomosodás a fenntartási időszak alatt olyan mértékű, hogy az beavatkozást igényel, illetve veszélyes gyomnövény jelenik meg a területen, akkor a mechanikai gyomszabályozást – kaszálást vagy szárzúzást – úgy kell elvégezni, hogy a másodvetésként termesztett növény még felismerhető állapotban maradjon. Ezáltal válik biztosítottá, hogy a helyszíni ellenőrzés során a növényállományt elfogadják, mint EFA ökológiai jelentőségű másodvetést.

További probléma lehet a földi bolha okozta kártétel is. Az aszályos időszak beköszöntével több területen is jelentős károkat okozott. A földibolha elleni védekezés legfőbb alapja a vetésváltás betartása. Fontos, hogy olyan vetőmagkeveréket alkalmazzanak, amely a vetésforgóba leginkább illik. Különösen igaz ez a leginkább alkalmazott olajretek és fehér mustár keverék esetében, azaz kerülendő a keresztesvirágú főnövény (őszi káposztarepce) utáni elvetése.

Helyes agrotechnikával – a betakarítás utáni tarlóhántás és hengerezés időben történő elvégzésével, a magágy előkészítésével –, a helyes vetési időpont megválasztásával és harmonikus tápanyag-ellátással megfelelő állapotú, a gyomosodásnak és a kórokozóknak, kártevőknek jobban ellenálló növényállomány biztosítható.

Az egyes EFA-elemeknél alkalmazandó növényvédőszer-használatra vonatkozó tilalom alóli a 10/2015. (III.13.) FM rendelet 5/A §-ban foglaltak alapján kizárólag a 94/2015 (XII.23.) FM rendelet 3. § (1) bekezdés i) és j) pontjaiban meghatározott események mentesítik a termelőt. E szerint „vis maior eseménynek számít az ügyfél növényállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés illetve a zárlati, vagy Magyarország területén még nem honos károsító, illetve károkozó ellen hozott hatósági intézkedés.”

Összefoglalva: a nagymértékű gyomosodás a következő időszakban a megfelelő fajtaválasztással, agrotechnikával kiküszöbölhető, de legalább is jelentősen mérsékelhető. Valamint vis maior okként csak a hatóságilag igazolt fertőző megbetegedés és a zárlati károkozó megjelenése elfogadott, így a földi bolha kártétele nem vis maior ok.