Fotó: AM

A jövő állatorvosai nemzetgazdasági jelentőséggel is bíró szakmai kihívásokkal néznek szembe a közigazgatásban, a laboratóriumokban, a gazdasági haszonállatok és a társállatok gyógyítása során vagy éppen a tudományos kutatómunkában. Mindehhez, az állatokon túl, az emberekkel is bánni tudó, felkészült szakemberek van szükség - mondta Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára az Állatorvostudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségén.

Az államtitkár hangsúlyozta: ma már nem elég csak az állategyedek és állományok gyógyításával foglalkozni, emellett az állat – ember - természet kapcsolódásának figyelembevételére, preventív és fenntarthatósági szemléletére is szükség van. 2015-ben éppen e komplex gondolkodás jegyében alapították meg az egyetemen az Élelmiszerlánc-biztonsági Kihelyezett Tanszéket, melyben az Agrárminisztérium, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Állatorvostudományi Egyetem együttműködése, közös tudásbázisa intézményesült. A tanszék fő célkitűzése az élelmiszerlánc-biztonság és az állatorvosi közegészségügy megismertetése a hallgatókkal, illetve közös kutatások, oktatási feladatok megszervezése.

Zsigó Róbert leszögezte: az egyetem bármely tanszékéről legyen szó, a globalizációs folyamatok nem rekeszthetők ki onnan, hiszen már jelenleg is tapasztaljuk, hogy a klímaváltozás következtében korábban „egzotikusnak gondolt” betegségek jelennek meg és terjednek Európa-szerte. Hazánk aktuális problémája az afrikai sertéspestis, és a vele összefüggésben adódó betegség-mentesítési feladatok az itt ülőkre vagy akár az elkövetkező 10-20 évben végző állatorvosokra is rónak majd tennivalókat.

Biztosított az intézmény jövője

A kormány továbbra is támogatni fogja az Állatorvostudományi Egyetem tevékenységét, kitart azon döntése mellett, amellyel önálló működési pályára állították az intézményt - hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a tanévnyitón az MTI tudósítása szerint. Hozzátette azt is, hogy a kabinet támogatja több kiváló egyetem azon szándékát, hogy a lehetőségeiket jobban kihasználva, szabadabb fenntartási struktúrában működhessenek. Ismertetése szerint az Állatorvostudományi Egyetem tavaly 1,5 milliárd forintot fordíthatott kutatás-fejlesztésre, Európa 98 állatorvosképző intézményének rangsorában a negyedik helyen áll.

Magyarországon a legnagyobb arányban ebben az intézményben vesznek részt idegen nyelvű képzésben hallgatók, 1500 diákból mintegy 1000, azaz a hallgatók kétharmada külföldi diák - mondta el Sótonyi Péter, az egyetem rektora. Kiemelte, hogy ebben a tanévben a magyar nyelvű állatorvos-képzésben 111 hallgató, az angol nyelvű képzésben rekordszámú, 185 hallgató és a német nyelvű képzésben 120 hallgató kezdi meg tanulmányait. A biológus alapképzésére 28 diákot, a mesterképzésére 18 -at vettek fel.

Sótonyi Péter rektor és Zsigó Róbert államtitkár, fotó: AM