Dr. Nagy István közölte: a kormány célja az egészségtudatos életmód elősegítése, amelynek egyik fontos eleme a magyar zöldség és gyümölcs fogyasztásának ösztönzése már egészen kisgyermekkortól. Ezért is támogatják kiemelten az iskolagyümölcs-programot, amelynek legnépszerűbb terméke az alma. Ez a gyümölcs teszi ki az összesen kiosztott termék kétharmadát. Kézenfekvőnek nevezte, hogy az alma egészségre gyakorolt hatását mind szélesebb körben roadshow keretében mutassák be a nagy nyilvánosságnak, hozzájárulva az egészséges életmód kialakításához.
A célok közt szerepel továbbá az is, hogy a magyar almatermesztés mind jobban igazodjék a piaci igényekhez, ezzel növelve a versenyképességet és az ehhez hozzájáruló termeléstechnológia színvonalát is. Így a termelők kisebb egységnyi önköltséggel, nagyobb hatékonysággal tudnak termelni. Mindehhez azonban még az is szükséges, hogy átalakuljon a termelés struktúrája, mivel jelenleg Magyarországon 70–75 százalékban ipari, a fennmaradó hányadban pedig étkezési almát állítanak elő a termelők. A célkitűzés az, hogy ez az arány közelebb kerüljön egymáshoz – a pályázatok is ezt a célt szolgálják. Emellett fontos az is, hogy az alma lehető legrövidebb úton a fogyasztóhoz kerülhessen, kiiktatva a különböző felvásárlócégeket, az áruházláncok polcaira pedig direkt forgalmazás útján kerüljön az áru. Ez azt a célt szolgálja, hogy a termelő és a fogyasztó is jól járjon, a termelő megkapja az alma-előállítás önköltségét valamint egy tisztességes nyeresége is lehessen; a fogyasztó pedig minél olcsóbban juthasson a gyümölcshöz.
Dr. Nagy István
Ezért is szerveztek az elmúlt évekhez hasonlóan közösen almafogyasztást ösztönző kampányt az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) valamint a FruitVeB Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke arról beszélt, hogy az európai almatermelés – az elmúlt 5 év átlagát alapul véve – mintegy 11,4 millió tonnát tett ki. Ennek mintegy kétharmada az étkezési és egyharmada pedig ipari feldolgozásra kerül. Az ipari felhasználású alma 80 százaléka sűrítmény formájában talál piacot. Ennek a sűrítménynek a legnagyobb részét magyar és lengyel almából állítják elő a feldolgozók. Felidézte: a gyenge tavalyi termés miatt a sűrítményárak kilónként 1,5–1,8 euróra (mintegy 450–540 forintra) emelkedtek. A betárolt étkezési alma már ez év júliusára elfogyott. Az idén a kedvező időjárás miatt egész Európában mindenütt jobb termés várható a múlt évinél. Így az idén az uniós almatermés 12,6 millió tonnára emelkedhet. A magyar almatermés harmadával lehet jobb a tavalyinál. Ennek mintegy 30 százaléka lehet étkezési, és 70 százaléka ipari alma, ami pont fordított arányú, mint az uniós átlag.
Utalt arra, hogy a feldolgozók mind Lengyelországban, mind pedig Magyarországon igen alacsony árat kínáltak az ipari almáért. Lengyelországban 15, míg Magyarországon 13 forintért szerették volna az ipari alma kilóját megvásárolni. Ez annyira alacsony ár volt, hogy ez ellen mindkét országban tiltakoztak az almatermelők. Így az átlag felvásárlási ár ezen a területen 20 forintra emelkedett. Megjegyezte: ez az ár még mindig kevesebb, mint amit a gazdák szerettek volna elérni. Ezért egyre erősebb a termelők azon igénye, hogy Magyarországon is célszerű lenne egy termelői tulajdonú feldolgozó üzem létrehozása. Ezzel az eszközzel Győrffy Balázs szerint a piaci ármozgásokat valóban lehetne simítani. Emlékeztetett: az étkezési alma szedése az időjárás miatt 2-3 héttel korábban kezdődött a szokásosnál. Az étkezési almák mérete a szokásosnál kisebb, ami ugyancsak negatívan hathat az ipari alma piacára. Az étkezési alma felvásárlási ára fajtától függően 60–80 forint körül mozog kilogrammonként.
A NAK elnöke kiemelte: a most induló idei alma promóciós program jól illeszkedik az Európai Friss Kalandok elnevezésű programba is, amelynek az a célja, hogy felhívja a figyelmet az almafogyasztás előnyeire és növelje az étkezési alma iránti belföldi keresletet. Ez bővítheti az étkezési alma hazai piacát és lehetőséget adhat a termelés növelésére. A célkitűzés ugyanis az, hogy az ipari alma mennyisége maradjon meg, de a jelenlegi 70 százalék ipari és a 30 százalék étkezési alma aránya 50-50 százalékra módosuljon.
Ondré Péter, az AMC ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az almafogyasztást népszerűsítő kampány azért is fontos, mert míg 15 évvel ezelőtt egy magyar ember átlagosan évente mintegy 30 kilogramm almát fogyasztott, addig ez a mennyiség mostanra megfeleződött, azaz egy ember éves átlagos almafogyasztása ma Magyarországon 15 kilogramm. Emellett az sem elhanyagolható tény, hogy a felnőtt lakosság mintegy 30 százaléka nem fogyaszt rendszeresen gyümölcsöt. Az ügyvezető igazgató arra is ráirányította a figyelmet, hogy az almavásárokon kívül a decemberig tartó kampányban további akciókat is terveznek, amelynek során akár a fővárosban, akár az ország bármely pontján számíthatnak a járókelők úgynevezett gerilla almakóstoltatásra is.
Hunyadi István, a FruitVeB szakmai igazgatója kifejtette: Magyarországon jelenleg több mint 24 ezer hektáron termesztenek almát, ami a nem támogatható területméretekkel együtt mintegy 27 ezer hektárt tehet ki a becslések szerint. Emlékeztetett arra, hogy a mostani almamennyiséget országosan korábban mintegy 44 ezer hektáron termelték meg. Ez azt jelzi, hogy a termeléstechnológiában végbement egy korszerűsítési folyamat és a fejlesztés eredményeként nőttek az egy hektárra vetített hozamok. Az alma a magyar kertészeti ágazat egyik ikonikus gyümölcse és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termesztik a legnagyobb területen, mintegy 17 ezer hektáron. A magyarországi gyümölcs-termőterület több mint 30 százalékát az almáskertek foglalják el. Megerősítette, hogy szakmailag is célszerű volna az étkezési és az ipari alma arányában az 50-50 százalékot elérni. Ehhez azonban az ágazatban még sok munkára van szükség – tette hozzá. Az ültetvénykorszerűsítési támogatásokból a termelők mintegy 1600 hektár almaültetvényt szeretnének telepíteni a közeljövőben. Ez a területnagyság azért is figyelemre méltó, mert az összes pályázat, amit ültetvénykorszerűsítésre nyújtottak be, az mintegy 5600 hektárt tesz ki összességében.
Az éves 15–16 kilogrammos fejenkénti fogyasztás európai összehasonlításban nem kedvezőtlen, de szakmailag kívánatosnak tartotta, hogy a belföldi fogyasztás egy főre számítva haladja meg belátható időn belül a 20 kilogrammot. Ehhez pedig a termelés szerkezetét, az alkalmazott technológiát kell korszerűsíteni, továbbá a kereskedőhöz való árueljuttatás útját is le kell rövidíteni, de az általános forgalmi adót is célszerű lenne mérsékelni.
