Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára azt mondta, hogy az eredetileg Közép- és Kelet-Európai fókuszú, Eurofish nevű nemzetközi szervezethez való csatlakozás világszínvonalúvá teheti a magyar édesvízi akvakultúrás haltermelést. Az Eurofish eredetileg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egyik korábbi projektjéből fejlődött ki, de később további feladatokkal bővült a hatásköre - emlékeztetett. Jelenleg főleg az információterjesztés, a tagországok gazdasági szereplőinek promóciója és ágazati projektek támogatása terén nyújt segítséget - tette hozzá.
A szervezet kéthavonta megjelenő szakmai folyóiratában tájékoztató és promóciós anyagokat jelentet meg a tagországok halgazdálkodásáról - emelte ki az államtitkár. A lapban megjelenő anyagok alkalmasak arra, hogy széles körben ismertté tegyék a hazai halgazdálkodási - hívta fel a figyelmet Farkas Sándor. A csatlakozást követően a magyar halgazdálkodási ágazat olyan rendezvényeken is megjelenhet, amelyek fontosak lennék a hazai halak és haltermékek promóciója miatt - közölte. Az Eurofish emellett piackutatásokat végez, fórumokat, workshopokat szervez, tanulmányokat jelentet meg - tette hozzá.
Pócs János (Fidesz) azt mondta, hogy a szervezet szorosan együttműködik az EU-val és a FAO-val. Magyarország már az Eurofish megalakulásakor kinyilvánította csatlakozási szándékát - hívta fel a figyelmet. A csatlakozás segítheti a hazai halgazdálkodási szakigazgatás európai érdekérvényesítő képességének növelését, a magyar termelők jobb megjelenését és az előnyös projektekhez való hozzáférést - mondta.
Steinmetz Ádám (Jobbik) elöljáróban hangsúlyozta, hogy támogatják a törvényjavaslatot. A szakmai és gazdasági együttműködések elősegítése, a halászati erőforrásokban rejlő lehetőségek maximális kihasználása, a hozzájárulás a kereskedelem növeléséhez, valamint a régión belüli és kívüli lehetőségek kihasználása, mind a magyarországi halgazdálkodás és akvakultúra fejlődését ösztönzik. A politikus hangsúlyozta, hogy Magyarország évente 30 millió euróért importál halat, de ennek csak egyharmadáért ad el külföldre. A természetes vizeken való halászat betiltásának vannak károsultjai, ugyanis 200 halászcsalád vesztette el úgy az állását, hogy azért semmilyen kompenzációt nem kaptak - bírált. A képviselő azt is kiemelte, hogy a balatoni halászat betiltása óta a tó partján nem lehet balatoni halat vásárolni. Akik több halat esznek, azok tovább is élnek, a megállapodás pedig közvetett módon ezt támogatja - zárta beszédét.
A normál felszólalóként beszélő Magyar Zoltán (Jobbik) azt mondta, hogy ha éves átlagban csak egy kilóval nőne a magyarok halfogyasztása, akkor is 18 évbe kerülne, hogy elérjük az európai átlagot.
A vita lezárását követően Farkas Sándor megköszönte a támogatásokat. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a halfogyasztás ösztönzése pozitív, de ez a törvény nem erről szól.
Európai táj egyezmény
Nem hoz létre új kötelezettséget az Európai táj egyezményt módosító jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvény módosítása, az csupán annak területi hatályát terjeszti ki az Európai Unióra és azon kívüli területekre - ismertette az előterjesztést Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára. Közölte: az egyezmény célja a táj védelme, tervezése, valamint az európai együttműködés megszervezése. A megállapodás a képzési feladat fontosságára is felhívta a figyelmet és előírja Magyarország számára a tájak számba vételét, értékelését és azok változásának követését.
Pócs János (Fidesz) rámutatott, hogy az egyezménynek 2014-ben már negyven ország volt a tagja. Magyarország 2005-ben írta azt alá és 2008-tól tagja a kezdeményezésnek.
Kepli Lajos (Jobbik) formálisnak nevezte az egyezményt tartalmazó törvény módosítását, de megjegyezte, hogy az ország a táj védelmében még sokat tehetne.
