Jó lehetőségek vannak a rendszerszintű változtatások megvalósítására a szakképzésben - mondta Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) közös gazdasági fórumán. Úgy vélte, "keresletvezérelt szakképzésért és felnőttképzésért kiált a rendszer", rugalmasságra van szükség az új kihívások kezeléséhez. Szerinte a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) még jobban be kellene kapcsolódniuk a képzésekbe.
Hamarosan 18 ágazati készségtanács kezdi meg a működését a tervek szerint, amelyekben vállalati szakértők is dolgoznak, illetve ágazati képzőközpontokat hoztak létre a kkv-k képzési részvételének növelésére. Az oktatás hatékonyságának növelése a helyettes államtitkár szerint még a módszertan módosításával is lehetséges. Közölte, a digitális technológiák felé kell elmozdulni.
Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint a statisztikák szerint a munkaerőpiac jelentősen javult a bevezetett intézkedések hatására, már a munkaerőhiánnyal kell szembenézni. Az uniós pályázatoknál is ezzel a problémával találkoznak, a munkaerő kiáramlása komoly nehézség - mondta.
Szorgalmazta egyúttal a felnőttképzés egyszerűsítését, ezért többek között az OKJ-képzések számának csökkentését 760-ról a Németország által is tervezett 150-re.
Szigeti Ádám innovációért felelős helyettes államtitkár elsődleges feladatnak nevezte a köznevelési rendszer, a felsőoktatás szabályozásának rugalmasabbá tételét. Hozzátette, hogy Magyarország a világpiacon a mennyiségi versenyben nem nyerhet, ezért minőségre és hatékonyságra kell törekednie.
Magyarországon az idén már 40 ezren mentek át a közfoglalkoztatásból a versenyszférába, és a jelenlegi 110-120 ezerből még 30-50 ezren léphetnek át az elsődleges munkaerőpiacra - mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára. Szavai szerint az országban tapasztalható munkaerőhiány európai jelenség.
György László elmondta: a V4-ekkel összevetve Magyarországon a legalacsonyabb a hozzáadott érték az exportban. Közölte, az exportáló magyar tulajdonú vállalatok aránya 30 százalék, ami szintén alacsony a régiós országokkal összevetve. Szólt arról is, hogy a kormány, egyik lehetőségként, kedvező feltételeket teremt az értékláncoknak, hogy itt fejlesszenek. A lehetséges megoldások között példaként említette az innovációs ökoszisztéma fejlesztését. Aláhúzta, fontos, hogy a stratégiai döntések a vállalkozás működése szerinti országban szülessenek meg.
Bársony Farkas, az AmCham elnöke köszöntőjében rámutatott: a versenyképesség növelése a magyar kormány és a befektetők közös érdeke. A tanácskozáson javaslatokat fogalmaznak meg és vállalásokat tesznek az oktatás, az adózás, a szabályozási környezet, illetve a digitalizáció területein - mondta.
Ésik Róbert, a HIPA elnöke elmondta: a kormány és a versenyszféra együttműködésével Magyarország egyre jobb teljesítményt ér el a befektetésekért zajló nemzetközi versenyben. A HIPA közreműködésével az idén az első fél évben 46 cég döntött magyarországi befektetés mellett - ismertette.
Az AmCham IV. Business Meets Government konferencián Magyarország versenyképességének növelési lehetőségeiről tanácskoztak. Az AmCham 2015 óta minden évben megrendezi a konferenciát, amelyen a befektetői környezet, a munkaerőpiac, a digitális gazdaság, és az innováció területeihez javaslatcsomagot dolgoznak ki, ajánlásokat fogalmaznak meg a kormánynak.