Idén minden eddiginél korábban kezdődött, az ország nagy részén lassan véget is ér a szüret. A termelők kiváló minőségű alapanyagot adtak át, a borászok pedig bizakodók.

Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára a Magyar Időknek elmondta: vannak eltérések az egyes borvidékek között. A klímaváltozás idei hatásai miatt is több szempontból különleges lesz a 2018-as évjárat.

Természetesen vannak eltérések az egyes borvidékek eredményei között. Van, ahol már a szőlő több mint 95 százalékát betakarították, a pincészetek a feldolgozással is végeztek, sőt az újborok közül néhány tétel a fogyasztók asztalára került.

Ugyanakkor elsősorban a kék szőlőfajták termesztői körzetében még javában tart a szüret, ahogy a tokaji borvidéken sem végeztek a munkálatokkal – emelte ki. Utóbbi esetében elsősorban a száraz és az alapborok elkészítésére szánt szőlőket szedték le, a késői szüretelésű és a szamorodni bornak szánt szőlő is a tőkéken van még, a termelők többsége várja az aszúsodást.

A szakember szerint az idei minőségi szempontból kiemelkedő évjárat lehet, ezt támasztják alá az első jelentések is. Mennyiségi szempontból pedig a tavalyinál magasabb termés valószínűsíthető az előzetes adatok alapján.

A szezon különlegessége ugyanakkor nemcsak a szőlőtermelői, hanem a borászati oldalon is megmutatkozott.

A meleg hatására összetorlódtak a fajták, a pincészetekbe ezért rövid időn belül nagy mennyiségű szőlő érkezett be, amit mielőbb fel kellett dolgozni. – Szerencsére az elmúlt időszak vidékfejlesztési támogatásainak köszönhetően a borászatok megfelelő technológiai háttérrel rendelkeznek, így döntő többségük kiválóan helytállt, és a hirtelen bezúduló nagy mennyiségű tételt is alapvetően gond nélkül fel tudták dolgozni – emelte ki Brazsil Dávid.

Ugyanakkor hozzátette: voltak olyan pincészetek is, ahol két-három napra le kellett állniuk a felvásárlással, hogy a szükséges fejtéseket elvégezhessék annak érdekében, hogy a szerződött partnerek szőlőjét gond nélkül át tudják venni.

Az árakkal kapcsolatban elmondta: tapasztalataik szerint egyre nagyobb jelentősége van a termelők és a borászok közötti szerződéses kapcsolatnak. – A szőlősgazdák és a borászatok közé hidat kell építeni, ezt a HNT már korábban megfogalmazta.

A termelőknek, de a borászatoknak is nagyon fontos, hogy élő szerződéssel álljanak neki az évnek – jegyezte meg. Azok a termelők, akik jó kondíciójú ültetvénnyel rendelkeznek és szerződéses viszonyban állnak valamelyik pincészettel, az egy hektárra vetített jövedelem szempontjából az előző évhez hasonló vagy azt meghaladó eredményekkel zárhatják az évet.

A borászatok ugyanis – a nagyobb hozam ellenére – akár erőn felül is átvették a szőlőt a szerződéses partnereiktől.

Természetesen ez a szezon sem volt teljesen zökkenőmentes. Főleg azon gazdálkodóknak, akik nem rendelkeztek ilyen kapcsolatokkal, gondjuk adódhatott az értékesítéssel. Emellett volt egy-két fajta, amelyet a szűkülő kereslet miatt nehezebb volt eladni.

Tipikus példa erre a leányka esete. – Egyik évről a másikra megszűnt az a piac, ahová eddig eladták a leánykából készült bort, így az egyetlen hazai borászat, amely döntően és nagy mennyiségben feldolgozta ezt a fajtát, nem tudta átvenni a szőlőt a termelőktől. Ez jelentős piaci zavarokat okozott – fogalmazott a főtitkár.

Ezt a problémát ugyanakkor csak hosszú távon lehet megoldani. A HNT szakmai álláspontja szerint – amelyet az ágazati stratégiában megfogalmaztak – a cél az átgondolt telepítéspolitika, amelynek legfontosabb eleme a piac.

A termelőknek már a telepítés előtt konzultálniuk kell a borászatokkal, hogy milyen típusú, fajtájú és minőségű szőlőre van szükség. Vagyis olyan fajtákat kell termelni, amelyekre a piacon is kereslet van.