Nem tervezi a zártkertek átminősítésére korábban adott könnyítés meghosszabbítását a kormány, ahogyan hasonló intézkedéseket sem tervez a jövőben az Agrárminisztérium. Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válasza szerint ugyanis egyrészt elegendő idő állt a tulajdonosok rendelkezésére az átminősítéshez, másrészt számos kedvezőtlen tapasztalat gyűlt össze az elmúlt években, amelyek a gazdatársadalomban igencsak nagy felháborodást keltettek.

A könnyítésre korábban azért volt szükség, mivel a 2014. május 1-jén hatályba lépett új földforgalmi szabályozás a zártkertek esetében is a földekre vonatkozó szabályok alkalmazását rendelte el, így például azon parcellák adásvétele is szigorú korlátok közé volt szorítva, amelyeket a gyakorlatban már nem mezőgazdasági területként használtak.

A tárcavezető tájékoztatása szerint az országban mintegy kétszázezer hektár, hozzávetőlegesen egymillió földrészlet minősül zártkertnek. Ezek jelentős részét jelenleg is rendeltetésszerűen, mezőgazdasági célra használják a tulajdonosok. Ugyanakkor főleg a főváros, nagyobb városok, valamint a Balaton környékén az elmúlt harminc évben számos zártkerten lakóházak, illetve nyaralók épültek. A jogalkotó felismerte a problémát, így 2015. május 2-tól egy átmeneti időszakig, egészen pontosan az elmúlt év végéig lehetőséget adott arra, hogy a tulajdonos kezdeményezhesse a terület átminősítését.

A cél az volt, hogy olyan földrészletek esetében, ahol a mezőgazdasági hasznosítással már felhagytak, a továbbiakban ne kelljen a szigorú földforgalmi szabályokat alkalmazni. Bár az átmeneti rendelkezés elérte a célját, ugyanakkor visszaélésekre is alkalmat adott a könnyítés. Voltak olyanok, akik más gazdálkodók jogainak kijátszására használták a szabályozás adta lehetőséget.

A Balaton-felvidék szőlőterületeinek nagy része például, amelyek egyúttal borszőlőtermőhelyi kataszterbe is tartoznak, zártkertben találhatók. Az átminősítés itt azzal járt, hogy a területet szabadon adhatták-vehették a piacon, anélkül, hogy be kellett volna tartani a szőlőterületek esetében egyébként kötelező elővásárlási szabályokat. A környékbeli szőlősgazdákat így megfosztották attól a lehetőségtől, hogy ezeket a területeket megvásárolják, a korábbi szőlőskertek pedig nagy számban kerültek ki a mezőgazdasági hasznosítás alól és váltak üdülővé. Az is előfordult – sorolta a miniszter –, hogy a földterületet csak az értékesítés idejére vették ki művelés alól, majd az adásvételt követően ismét visszaminősítették mezőgazdasági célú földrészletnek.

Az ilyen és ehhez hasonló visszaélések miatt nem lesz a jövőben lehetőség a könnyített eljárásra. Természetesen az átminősítési lehetőség továbbra is adott – hívta fel a figyelmet a miniszter –, erre az eljárásra azonban már jóval szigorúbb és bürokratikusabb szabályok vonatkoznak.