Vitathatatlan, hogy az afrikai sertéspestis hazai felbukkanása megviselte a sertéságazatot - úgy a termelőket mint a feldolgozókat. Arról kevesebb szó esett, hogy a fertőzés házisertésekre való átterjedése érdekében bejelentett állategészségügyi védőintézkedések mennyire komoly nehézségeket támasztottak az ágazat egyik legsérülékenyebb szegmensében, a mangalicásoknál. Akiket egyébként is nehéz helyzetbe hozott, hogy a vaddisznókban kimutatott fertőzés bejelentése után szinte azonnal bezárultak a legjobb felvevőpiacaiknak számító távol-keleti országok: a mangalicahús export 40 százalékát felvevő Japán mellett Dél-Korea és Kína.
Ez főleg a tisztavérű mangalica felvásárlását szinte kizárólagosan végző Pápai Hús kínai piacainak felfüggesztése elég komoly értékesítési nehézségeket okozott, és a hazai mangalicahizlalás 30 százalékát adó szegmensben azóta sem állt helyre sem a piac, sem pedig a felvásárlási árak - mondta az Agro Napló megkeresésére Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Szövetségének elnöke. Tájékoztatása szerint jelenleg 400-420 forintos kilogrammonkénti felvásárlási árról szóló ajánlatok vannak a tisztavérű mangalicára, míg az ASP bejelentése előtt ez az 500 forintot is elérte.
A hizlalásra szánt keresztezett mangalica piacát is megviselte a vírus hazai felbukkanása, azonban itt már valamelyest normalizálódott a helyzet. A japán piac átmeneti elvesztése komoly érvágás volt, ami a felvásárlási árak esésében is megmutatkozott, noha mostanra már kismértékben emelkedtek is az árak, elérve az 500-530 forintos kilogrammonkénti hasított meleg súlyra számolt értéket - mondta Tóth Péter, hozzátéve, hogy ez még mindig 100 forinttal elmarad az év eleji ajánlatoktól. Ez pedig sertésenként akár 12-15 ezer forintos veszteséget is jelenthet a jellemzően családi gazdaságokat üzemeltető termelőknek éves szinten.
Ezt a jövedelemkiesést fejelte meg az állategészségügyi hatóság, amikor a vírus felbukkanásakor az ország valamennyi mangalicatenyészetét függetlenül a valós tartási körülményektől és a földrajzi elhelyezkedéstől a legveszélyesebb kategóriába sorolta, és ennek megfelelően a legszigorúbb védőintézkedések bevezetésére kötelezte a gazdálkodókat. Az egyesület 233 tagja között ugyan vannak nagyobb, 200-500 kockás telepek is, és ezek egy része valóban Kelet-Magyarországon van, azonban a tenyésztetek gyakorlatilag az ország minden pontján azzal szembesültek, hogy kettős kerítésrendszert kell kiépíteni a telepek köré, és a személy- és gépkocsiforgalom korlátozását, nyilvántartását is.
Mindez esetenként több millió forintos költségként jelent meg a tenyésztőknél, amely már a tevékenység - nemcsak a hizlalás, de a génmegőrzés - ellehetetlenülésével fenyegetett - mondta Tóth Péter. A gazdasági nehézségekre, piaci zavarokra reagálhatnak a hizlalás visszafogásával a gazdák, azonban a kocaállományra elnyert uniós génmegőrzési támogatások állományfenntartási kötelezettségei már komolyabb terheket jelentenek ilyen esetben, mivel pénzvisszafizetéssel is járhat a feltételek megsértése, de az állam által vállalt génmegőrzési kötelezettségek is sérülhetnek.
Épp ezért kezdeményezett az egyesület még a nyáron egyeztetéseket a szaktárcával, és ennek eredményeként született meg a részleges jövedelempótlást célzó, mintegy 500 millió forintos keretű támogatás - mondta Tóth Péter. A Magyar Államincstár tegnapi közleménye szerint október 10-25 között pedig már be is adható a tenyészkocánként mintegy 70 ezer forintos támogatás iránti igény. Mivel elsősorban a kisebb tenyésztőket kívánta támogatni a jogalkotó, ezért de minimis korlát alá esik a támogatás, ezért előfordulhat, hogy az elmúlt két évben igénybe vett de minimis támogatások miatt néhányan nem tudják majd teljes mértékben igénybe venni a dotációt. Elméletileg a 15 ezer eurós korláttal számolva 69 koca után igényelhető, a nagyobb telepek is csak ennyi jószág után kérhetik.
Az ágazat megsegítése érdekében azonban nem csak ezt az egy intézkedést hozta a kormány. Az egyesület ígéretet kapott arra is, hogy a Vidékfejlesztési Program génmegőrzési támogatásainál az ellenőrzések felgyorsítása után még októberben kifizetik a jogosultak számára kocánként 198 eurós támogatást is - mondta Tóth Péter. Ezen túlmenően pedig előkészítés alatt van egy belföldi fogyasztásösztönző, mangalicatermékeket népszerűsítő kampány az Agrármarketing Centrummal, valamint döntöttek arról is, hogy a korábban a távol-keleti piacépítésre kapott támogatásokat új célpiacok megszerzésének támogatására csoportosítják át. A MOE által piacépítésre évente elnyert összeggel együtt ez mintegy 200 millió forintot jelent.
A mangalica sonka és lapocka iránt továbbra is növekvő érdeklődést mutat a spanyol piac, de komoly potenciál van még a német értékesítési lehetőségekben is. Emellett idén a román járványhelyzet fokozódásával megindult a magyar mangalica ottani értékesítése is több kiskereskedelmi láncban és prémium gasztronómiát kínáló éttermek felé. Itt elindult egy piaci bevezető kampány is. A kieső kínai és japán piacot részben Hong-kong és Makaó vette át, előbbibe már több tíz tonnát sikerült értékesíteni - mondta Tóth Péter. Emellett több, az uniós állategészségügyi zónázási protokollt követő tengerentúli országban - Új-Zéland és Chile - kezdtek piaci bevezető kampányokat, Kanadába pedig már elindult egy próbaszállítmány is.
