Az első fél évben 1,4 millió liter italt adhattak ki megrendelőiknek a hivatásos bérfőzdék, a mennyiség kétszázezer literrel több, mint amennyi 2017 első hat hónapjában elkészült. Eközben az otthoni pálinkafőzés is egyre népszerűbb, az elmúlt években összesen 22 ezren jelentették be a hatóságnak, hogy üstöt vásároltak. Mostanában egyébként az az alma és szilva kerül a főzőedényekbe, amit a gazdák a nagyon alacsony felvásárlási árak miatt nem adtak el nyáron a feldolgozóknak.
Számottevő igény mutatkozik idehaza a pálinkafőzés iránt – leginkább ez derül ki abból a kimutatásból, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állított össze a Magyar Idők kérdései nyomán.
A gyümölcstermesztők, a pálinka kedvelői ez ügyben két megoldás közül választhatnak: némelyek cefrét készítenek és azt hivatásos szeszfőzdébe viszik el, akadnak viszont olyanok, akik nem bízzák másra a munkát, s először üstöt vásárolnak, majd otthon, maguk készítik el a tömény italt.
A bérfőzés kapcsán megemlíthető, hogy – az adóhatósági összegzés szerint – az elmúlt években ötszáz és hatszáz között mozgott idehaza a hivatalos bérfőzdék száma, idén ősszel 565 egység működött az országban.
A bérfőzdéknek már a tavaszi-nyári hónapokban is akadt dolguk, ezt mutatja, hogy az idei első fél évben 1,4 millió liter, ötvenfokos pálinkának megfelelő italt adtak ki a megrendelőknek. A mennyiség érezhetően több a tavalyinál: 2018 első felében kétszázezer literrel nagyobb tételt jegyeztek fel, mint 2017 első hat hónapjában.
Azt ugyanakkor tudni kell, hogy az időszakos mennyiségből hosszabb távú következtetést nem érdemes levonni, a pálinkafőzés dandárja ugyanis mindenkor az év második felére esik.
Fontos szempont, hogy a bérfőzdékben nemcsak a szakmai személyzet közreműködésének ellenértékét kell kifizetni, hanem a szeszadót is.
– Nálunk 1700 forint körül mozog egy liter pálinka teljes előállítási költsége – mondták kérdésünkre egy szabolcsi gyümölcsszeszfőzde munkatársai. Az egységben egyébként most a szilvacefrét főzik, ezután jöhetnek az almatételek.
– A kettőt nem szabad összekeverni, egymást váltogatva főzni, az alma zamatát ugyanis csak alapos átmosással lehet eltávolítani a rendszerből. Ha közvetlenül főznénk a szilvát az alma után, az alma ízét a szilvapálinkában is érezni lehetne – osztottak meg egy fontos tapasztalatot a főzdések. Hozzátették azt is: mostanában 12-13 órás műszakban megy a főzde, sokan fogtak ugyanis a környéken cefrekészítésbe.
– A nyári nagyon alacsony felvásárlási árak miatt többen úgy döntöttek, hogy nem éri meg a vesződség, és a szilvájukból, az almájukból inkább pálinkát készíttetnek – jegyezték meg a főzde emberei. Akad ugyanakkor körte és egy kevés barack is a cefrés hordókban.
Talán a költségek miatt, talán más okból, de az utóbbi időben országszerte sokan úgy határoztak: nem mennek a hivatásos főzdébe, hanem otthon, maguk állítják elő a párlatot. Egy ideje a polgároknak be kell jelenteniük, ha főzőberendezést vásárolnak, így a házi főzés népszerűségének növekedése könnyen nyomon követhető.
Az adóhatóság – önkormányzati adatokat is tartalmazó – kimutatása szerint idén eddig közel 1200 készülékről érkezett jelzés a helyhatóságokhoz, így – a korábbikkal együtt – már több mint 22 ezer üstöt jelentettek be a tulajdonosok.
– Tudni kell, hogy 2016 januárja óta úgynevezett párlatadójegyet kell vásárolniuk azoknak, akik otthon szeretnének pálinkát főzni – mondta a házi italkészítés kapcsán a NAV jövedéki ügyekkel foglalkozó szóvivője. Leopold Róbert kérdésünkre kifejtette: az egy liter előállítását lehetővé tevő jegyért hétszáz forintot kell fizetni.
Mivel október végéig a pálinkára vágyók majdnem hetvenhatezer jegyet váltottak ki, így az otthon főzők az államkasszába nagyjából 53 millió forintot fizettek be. A tavalyi bevétel szintén tetemes volt, túllépte a 84 millió forintot. – A jegyet a párlat előállítása előtt kell beszerezni – hívta fel a figyelmet a szóvivő.
Leopold Róbert kitért arra is, hogy hosszabb ideje már nem a NAV, hanem az önkormányzatok ellenőrzik az otthoni pálinkafőzés szabályainak megtartását.
– Az ugyanakkor továbbra is az állami adóhatóság feladata, hogy megakadályozza az olyan párlatok forgalomba kerülését, amelyek otthon készültek – mondta a szóvivő, majd aláhúzta: a házi főzésű pálinka csak saját használatra szolgálhat.
A pénzügyőrök emiatt a piacokon és a vendéglátóhelyeken is rendszeres ellenőrzéseket tartanak, de figyelemmel kísérik az újságokban vagy az interneten megjelenő hirdetéseket is.
